Szerző: HP | ápr 1, 2013
B.Kati küldte valamikor régen ezt az anyagot, mely mostanig várt sorára
A történelem legfurcsább végrendeletei
Különös végrendeletek, ahol az örökhagyó szeszélyei, ellenszenvei érvényesülnek, éppolyan tömegével fordulnak elő, mint a törvényes örökösök perei.
Jogi fejtegetések helyett, példaként egy mulatságos, különös és kétértelmű végrendeletet ismertetünk.
Egy gazdag olasz kereskedő szerzetesnek szánta fiát. 100 ezer tallérnyi vagyonát azzal a kikötéssel hagyta a rendre, hogy azok fiának, ha mégsem lépne a szerzetbe, annyit hagyjanak végkielégítésül, amennyit ők akarnak. Miután a fiú nem akart szerzetes lenni, a szerzet a végrendelet értelmében 5000 tallért szánt neki. Ezt az összeget kevesellve, a fiú megtámadta a végrendeletet. A rend biztos volt abban, hogy a per a javára dől el, hiszen a végrendelet világosan kimondja, hogy a fiúnak annyit adjanak, amennyit ők akarnak. Nagy volt a csodálkozásuk, mikor a bíróság következő döntését elolvasták: “Az egész 100 ezer tallérnyi hagyatékból az atyák a végrendelet értelmében annyit kötelesek a fiúnak átadni, amennyit ők akarnak. Ők azonban 95 ezer tallért akarnak, ezért az örökhagyó akarata szerint ennyi a fiúé, és az övéké csak az 5000 tallér!”
1. John Bowman
Az amerikai ügyvéd és oktató, a Kentucky Egyetem alapítója valódi jogtudóshoz híven mindenre felkészült, és végrendeletében meghagyta, hogy szolgái a halála után is minden este készítsék el a vacsoráját, arra az esetre, ha egy napon élve hazaállítana. Bowmant 1891. szeptember 21-én érte a halál. Nem állított be többé vacsorára.
2. Benjamin Franklin
Az Egyesült Államok alapító atyjainak egyike végakaratában óva inti lányát az ékszerviselés drága, hiú és fölösleges divatjától. A kérés oka valószínűleg az volt, hogy Franklin örökül hagyott a lányára egy festményt, amelynek kerete drágakövekkel – egészen pontosan 408 gyémánttal – volt kirakva, Franklin pedig nem szerette volna, ha a lánya eltávolítja a köveket a rámából, hogy ékszert készíttessen belőlük.
3.G. B. Shaw
Az ír drámaíró, kritikus és politikai aktivista élete során követett vallását nehéz lenne meghatározni:bár egyetlen felekezetnek sem volt tagja, igyekezett minden világnézetből elsajátítani a legjobb gondolatokat. Halála előtt végrendeletében meghagyta, hogy mementója semmiképpen se formáljon keresztet “vagy bármi más olyan eszközt, amit kínzásra vagy véres áldozásra használnak.”
4.Harry Houdini
A magyar származású bűvész, színész és producer édesanyja halála után mélyen érdeklődni kezdett a spiritualizmus iránt, és végrendeletében feleségének meghagyta, hogy halála után tartson szeánszokat, és próbáljon kapcsolatba lépni vele. A kitartó feleség 10 évnyi sikertelen próbálkozás után adta fel a kísérletet.
5. William Hearst
Az amerikai újságmágnás több millió dolláros vagyont hagyott maga után, ezért joggal tartott atól, hogy halála után többen megpróbálnak majd részesedni az örökségéből. Végrendeletében ezért meghagyta, hogy bárkit, aki képes bizonyítani, hogy ő a vér szerinti apja, hagyatékából egy dollár illeti meg. Egyúttal azt is kijelentette, hogy bármilyen ilyen jellegű állítás egészen bizonyosan valótlan lenne.
6. Charles Dickens
David Copperfield megálmodója végakaratában azt kérte, hogy egy zárt körű, csendes és olcsó szertartás keretében helyezzék végső nyugalomra a Rochester katedrálisban. Külön kérte, hogy az őt gyászolók ne viseljenek kendőt, palástot, csokornyakkendőt, vagy “más efféle visszataszító, abszurd dolgot”. Kívánságát nem tartották be, komoly ceremónia mellett búcsúztak tőle, és a Westminster apátságban kapott nyughelyet.
7. Bonaparte Napoleon
A halál száműzetésben érte a nagy francia vezetőt, akinek utolsó kívánsága az volt, hogy a barátai borotválják le a fejét, és őrízzék meg maguknál a hajtincseit. A dolog igazi pikantériáját az adja, hogy később ezek a hajtincsek voltak azok, amelyekben a tudósok nagy mennyiségű mérget találtak, igazolva ezzel, hogy Napoleon nem természetes halállal halt meg.
8.Francois Villon
A történelem talán egyik legbotrányosabb életű költőgéniusza Testamentumának utóiratában rendelkezik a temetéséről. A Saint Avayl-i völgyben kíván nyugodni, a temető szélén, a korhadó lécek tövében, hogy nézhesse, “mint fáradt, vén szerető, amint az évekkel lassan és békén a búzaföldbe vész a temető.” Később indokként azt is megemlíti, hogy idáig még elhallatszik a kocsmából áradó zene-bona. Villon egy szilvafát is szeretett volna a sírjára, a drága márványtól ellenben viszolygott, mondván, az ilyen úri tisztességhez túl tiszta a neve. Bár senki nem tudja, végül hol érte a halál Villont, végakaratának legdöbbenetesebb része, hogy megjövendöli benne a sorsát: “s talán, ha majdan kettőezret írnak Krisztus után, még tudja a világ, hogy csókolt egykor Villon, a csavargó”.
Szerző: HP | Már 31, 2013
Seres László:
Hozzád repített a vágy
Hozzád
repített egykor a vágy Uram,
mikor a csillagokra néztem
s féltem, mint a kisgyerek,
hogy rám zuhan
e tengernyi veretes ékszer
s eléget a tűz.
Kerestelek izzó fényjelek közt
s magamnak álmodtalak,
-ha kétség gyötört-
hogy enyém légy s befogadj,
mint egy hontalant.
Mentem volna hozzád,
hogy lássalak, hogy láss, itt vagyok,
de hiába jutottam egyre magasabbra,
felettem jártak a csillagok.
Kapaszkodtam Holdba, Napba,
fellobbanó fényvarázsuk
ma is vakít, lázba hoz,
de nem találtalak téged.
Most már tudom,
megtanultam Uram.
Le kell hajolni lábadhoz,
le a földig,
hogy hozzád felérjek.
Fekete Nagy László: Szembenézve
Keresztényként én is valamikor arra a következtetésre jutottam, hogy kegy az, ha sikerül nekünk, közönséges halandóknak az Úr lábát “megérinteni”.
De ugye,- kérdem én lázadó katolikusként ,- szabad felnézni is Rá, szembenézni az Úrral, mikor az a szerencse ér hogy lábát megérintsessük?! Ugye nem szükséges csak alázattal, fejethajtva állni előtte?!
Ugye szabad mosolyogva, szeretettel felnéznem az Úrra?! – Kisgyermekként ez sokat foglalkoztatott és ebből kifolyólag problémáim adódtak azokkal akik hittanra tanítottak, vallásra neveltek, – így szeretett nagyanyámmal is,- aki mindig arra intett, hogy amikor fohászkodom, letérdelve, fejet hatva, becsukott szemmel, magamba szállva tegyem azt!
Én, mint kisgyermek, rajongva mentem mindig az oltár elé, és boldogan, ragyogó szemekkel kerestem Urunk tekintetét, hogy elmondjam neki a boldogságom és megköszönjem azt a sok jót, ami történt velem!
Felnőttem és közben hozzászoktam fejet hajtva, magamba szállva fohászkodni. De megvallom, még most is érzem, hogy bennem van az a rakoncátlan kisgyermek, aki felemeli a tekintetét és rámosolyog az Istenre, hogy kifejezze köszönetét.
Eddig mosolyt kaptam vissza és simogatást!
D.Nagy Éva: Húsvéti tulipáncsoda
Két éve a húsvéti ünnepeket Nagyváradon töltöttem, ahol egy olyan kedves élményben volt részem, ami visszaadta a hitemet az emberi jóságban.
A városban egy gyönyörű virágárus bódére lettem figyelmes. Tudva, hogy Èdesanyám mennyire rajong a virágokért, nemcsak vásárolni akartam, hanem megkértem az árust, engedje meg, hogy lefényképezzem a csodaszép tulipánjait. Mondtam, hogy Èdesanyám már nem jár ki, de ha valami szépet látok, lefotózom és otthon a fényképezőgépet a televízióra kapcsolva mutatom meg neki a képeket. A kedves fiatalember, mikor meghallotta fényképezkedésem okát, egy csokor tulipánt nyomott a kezembe, azzal hogy vigyem haza Èdesanyámnak. Megsértődött, amikor ki akartam fizetni.
A képek a virágárus tulipánjairól és a hazavitt csokorról készültek.
https://picasaweb.google.com/piroskaho/Eva_tulipanok_edesanyamnak#
Húsvétkor ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón, búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állani feltámadottan.
(Túrmezei Erzsébet: HÚSVÉT HAJNALÁN)
https://picasaweb.google.com/piroskaho/Eva_husveti_tulipanok#
Szerző: HP | Már 29, 2013
Húsvéti népszokások
Hiába havazik márciusban, a Húsvét könyörtelenül itt van már a nyakunkon.
Az alábbi továbbított küldeménnyel kívánok neked és kedves családodnak kellemes Húsvéti ünnepeket, Sándor
Akasztás, szalmakerék gyújtás, korbácsolás, zsemlelógatás, avagy enyhén furcsa húsvéti népszokások a nagyvilágból…
Tojásfa állítás
A dánok egyik érdekes húsvéti szokása a ház fölött átdobott tojás. A lényege abban rejlik, hogy egy nyers tojást kell áthajítani a saját házunk felett úgy, hogy a másik oldalon a fűben landolva ne törjön össze. Ha kicsit elvétjük a távot, kiderül az is, mennyire jó szomszéd a szomszéd. A másik hagyomány a tojásfaállítás, ami új szokás itt. A tojást kifújják, kifestik, és színes szalagokkal faágakra akasztják. A tojásfa rendkívül dekoratív, ezért van, hogy hetekkel húsvét előtt felállítják.
Az akasztott zsemle esete
Angliában húsvét táján egy érdekes legenda terjedt el, miszerint réges-rég egy özvegyasszony fia kalandvágyból nekivágott a világnak, de soha többé nem tért haza. Az asszony nem tudott beletörődni fia elvesztésébe, ezért minden év nagypéntekén este forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban bízva, hogy fia hazatalál és megéhezik. Érdekes módon a mai napig megmaradt a fiát hazaváró édesanya legendája, és ennek tiszteletére minden évben az egykori ház helyén álló ivóban kiakasztják a forró zsemlét.
Piro-húsvét
A németországi Luegde városában minden húsvétkor megrendezik azt a látványos szertartást, melynek lényege, hogy a sötétedés beálltával hat lángoló szalmakereket gurítanak az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Ez a szép télbúcsúztató hagyomány a lángoló tűzkerékkel a tavasz beköszöntét szimbolizálja. Reméljük, senki nem kerül a szalmakerekek útjába…
Nyúltalanul
Furcsa módon az ausztráloknál a húsvétot szimbolizáló nyulak hiánya okoz problémát, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatóak a kis tapsifülesek. Kizárólag a bűvészek és az iskolák rendelkeznek nyúllal, de nekik is csak engedéllyel adják. Az elmúlt években az ausztrál erszényes nyúl vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában.
Manduladobálás + akasztás
Indul a mandula. Indul, mert eldobják. A húsvéti körmenet végén a portugáloknál a pap mandulával dobálja meg a szertartás résztvevőit, ami a termékenységet és a gyarapodást szimbolizálja. Nagyszombaton egyes helyeken Júdás árulására emlékezve felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt. Vidám dolgok ezek.
Húsvéti puszi
Az oroszok a feltámadás ünnepét követően háromszor csókolják meg egymást, és itt most nem a híres Honecker–Brezsnyev-csókra kell gondolni, ez csupán az arc megérintését szolgálja. Más országban nem látni a húsvéti tojáson annyi emberábrázolást, mint itt. Sőt még Jézust is szabad ábrázolni az ünnepi kellékeken.
Korbácsolás
A csehek „veszélyes” szokása a korbácsolás húsvét hétfőjén, mikor is a fiúk elmennek a lányokhoz, hogy szimbolikusan a vesszőből font húsvéti korbáccsal ütögessék őket. A bátrabbak főként a lányok lába közé szeretnek csapkodni. Persze csak szimbolikusan… Néhány régióban a korbácsolás helyett a lányokat hideg vízzel öntik le, mint ahogy nálunk is szokás.
Böjtbaba
A böjti időszak kezdete a görögöknél a tiszta hétfővel kezdődik. Ekkor takarítják ki a házakat, és ezen a napon a gyerekek egy hétlábú papírbabát készítenek, melynek neve böjtasszony. A hét láb a böjt hét hetét jelképezi és a kis szadisták húsvétig minden héten letépik a baba egy lábát. A „tiszta hétfő” böjti előírásait általában mindenki betartja, de a következő hetek szigorú böjtjét már csak kevesen.
Tojásfogócska
Belgiumban minden évben megtartják a tojásvásárt, ahol megválasztják a Tojásherceget és a Tojáshercegnőt, akik a neves tisztséget egy évig viselik. Emellett a tojásfogó nevű játék is helyi sajátosság, melynek lényege, hogy húsvéthétfőn a helység szimbólumát képviselő tojással a templom harangjának magasságába kell célozni. A templom ablakából apró ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat engednek le, ezeket kell eltalálni az igazi tojásal. A játék során az „aranytojást” kell megkaparintani, akinek ez sikerül, készpénz üti a markát.
Húsvéton nincs húsvét
A húsvéti nyúl lakhelye a Húsvét-szigeteken található, ennek ellenére arrafelé egyáltalán nem ünneplik a húsvétot. Ez annak tudható be, hogy a szigetet pogányok lakják, és a sziget is csak onnan kapta a nevét, hogy anno húsvétvasárnap fedezte fel egy környéken hajózgató holland admirális
B o l d o g, b é k é s h ú s v é t o l á s t k í v á n o k!
*
Kedves Piroska!
Mellékelem a húsvéti üdvözletemet, amely neked, és az összes blogtagoknak szól. Tedd fel kérlek a húsvéti szobába.
Szeretettel Viktor
https://plus.google.com/photos/108968301883859984850/albums/5858127707012700673
*
Áldott, békés, boldog Húsvétot, új erőt adó, kellemes tavaszt kívánok! Sok-sok szeretettel, Zsike
https://picasaweb.google.com/piroskaho/ZsikeHusvet#
Szerző: HP | Már 28, 2013
Ritkán jelentkező blogtársunk, Zsike küldte az alábbi anyagot:
Méregtelenítő sós vizes lábfürdő – A szervezet nagytakarítása
Hogy mik vannak..?!
Méregtelenítő sós vizes lábfürdő – A szervezet nagytakarítása
Régi praktikák egyike, téli estéken a lábak áztatása, sós vízben.
Évente két kúra, kúránként 8-10 alkalom, heti háromszori gyakorisággal, alkalmanként 30 perc.
Edénytől függően 3-4 liter 40 C fokos 10%-os sós vizet készítsünk, este, vacsora után legalább két órával, tegyük lábainkat a tálba, a víz érjen a bokákig, és hagyjuk, hogy jól melegedjünk át, és táguljanak a talp pórusai.
A szervezet nagytakarításával felérő terápiának mellékhatásairól nincsenek ismereteink, 6 – 7 alkalom után a pozitív hatások jelentkeznek.
A lábfürdő vizének színe a kezelés alatt megváltozik, attól függően, hogy melyik szervünk méregtelenítése aktivizálódott,
– ha citrom sárgás, akkor a vese, húgyhólyag,
– ha narancssárga, köszvény, reuma vagy ízületi bajok,
– barna színeződés esetén a májfunkciókra kell tekintettel lenni,
– a zöldes szín az epe, szív, ér- és emésztőrendszer hibáira utal,
– sötét szín esetén pedig a nehézfémek, cukorbetegség jelei mutathatók ki.
Az anyagcserezavarok, a magas vérnyomás, az emésztőrendszeri gondok, a gyulladásos folyamatok tünetei 7-8 alkalom után érezhetően mérséklődnek.
Az ülőfoglalkozást végző személyek ödémáit gyakorlatilag eltünteti a kezelés.
Mint sok minden más természetes gyógymód ez is a csodával felér, aki teheti, próbálja ki és nem fog csalódni benne.
Fontos, hogy a só természetes, adalékmentes legyen, és a víz is lehetőség szerint tiszta forrásból származzon.
Mostanában elit szépségszalonok is alkalmazzák a technikát, és erre a célra kifejlesztett elektromos lábáztatókat is vásárolhatunk, bizonyára ezek a módszerek is jók, de ne feledjük az igazi pozitív hatást a víz és a natúr só jelenti.
Szerző: HP | Már 26, 2013
Éva és Reiner: Játék egy absztrakt képpel
Piroska ma különös feladat elé állított. Egy új képét küldte el , azzal a felszólítással, hogy forgassuk ide-oda és jegyezzük le a látottakat. Örömmel tettünk eleget a kérésnek.
Mivel nem vagyunk sem esztéták, sem igazi műértők, csak játszottunk, laikusként s a pillanatnyi benyomás hatására, fantáziánkat és érzelmeinket szabadjára engedve, fogalmaztuk meg, írtuk le megfigyeléseinket. Egymástól függetlenül.
A „kísérlet“ eredménye nagyon érdekes lett. A különböző perspektívák, látószögek, különböző képeket hoztak létre és az így létrejött képekről a véleményünk, meglátásunk is eltérő volt.
A játék viszont örömet okozott, mintha együtt alkottunk volna a festővel, Piroskával ….
Tudatosodott bennünk, hogy számunkra az a jó kép, alkotás ami érzelmeket, érzéseket szabadít fel bennünk. Eltöltött a játék öröme. Az absztrakt képek kiapadhatatlan forrásai a játéknak, – az a jó és érdekes bennük, hogy mindenki megtalálhatja a hangulatának, fantáziájának, habitusának megfelelőt. Az adott helyzet, a különböző látószög hatására, a szemlélők által sajátos életre kelnek.
Lehet, hogy holnap mi is máskép látjuk ezt a képet is. Miért ne? Miért kellene egyenruhát húzni a képekre? Nem elég, hogy a mai modern világban már annyi mindent uniformizáltak?
Hogy a festő nem azt látta, nem arra gondolt amikor festette a képét amire mi, – az lnem számít.
A lényeg az, hogy hatást váltott ki bennünk, hogy örömet okozott.
Biztos vannak, akik most rosszalóan csóválják a fejüket, de biztos vannak akik helyeslően bólogatnak és remélem, reméljük, hogy Piroska, a festőnő elégedetten mosolyog….
Gondolom, ezek után arra is kíváncsiak vagytok , hogy mit láttunk a képen. Ime:
1. kép
Reiner: Schlange im Garten = Kígyó a kertben
(a kék a kígyó)
Èva: Ima ég és föld között
Nagy fa , jobbra egy barnába öltözött térdeplő ember, imádkozik ,talán egy sírhant előtt, a fa gyökerei alatt rejtelmes földalatti élet.
2. kép
Reiner: Gefängnis am See = Börtön a tónál
Èva: Színes szitakötőraj a víz felett
(a víz felett szorosan egymás mögött repülnek a színes szárnyú szitakötők a jobboldali berácsozott barlang felé)
3.kép
Reiner: Lamm im Vorgarten = Bárány a kerti ház előtt
( hátul látszik a ház és elől a kertben a piros a bárány)
Èva: Ház a vízbe dölő fa tetején
( az ablakból látszik, hogy egy idős hölgy nagyban főz )
4. kép
Reiner: Tor zur Hölle = A pokol kapuja
(jobbra a kapu, fent az Èg)
Èva: Èlet a rács mögött
(alagútszerű barlang ráccsal, bent két beszélgető alak és egy másik barna ruhában alszik egy priccsen, hasonfekve)
Most pedig arra lennénk kíváncsiak- de nagyon ! -, hogy Ti mit fedeztek fel a képen. Minden szögből mást, vagy mindig ugyanazt?
Gyertek, játszodjatok Ti is velünk!!!!
Piroska, Te pedig a játék végén áruld el , hogy mit is akartál festeni, mert arra is nagyon kíváncsiak vagyunk!
Szerző: HP | Már 25, 2013
Rose, a 87 éves főiskolás
A főiskola első napján a professzorunk bemutatkozott, majd megkért minket is, hogy mutatkozzunk be valakinek, akit eddig nem ismertünk.
Felálltam, körülnéztem, amikor valaki enyhén megérintette a vállam. Hátrafordultam, és egy ráncos, öreg hölgy nézett rám mosolyogva, beragyogva ezzel az egész osztályt. Így szólt:
– Szia jóképű. A nevem Rose. 87 éves vagyok. Megölelhetlek?
Nevettem, és lelkesen válaszoltam:
– Még szép, hogy meg!
Erre ő barátságosan megszorongatott.
– Miért van ön a főiskolán, már ilyen fiatal, ártatlan korban?- kérdeztem. Viccesen azt válaszolta:
– Azért vagyok itt, hogy találjak egy gazdag férjet, megházasodjak, és gyerekeket csináljak.
– De most komolyan- mondtam. Kíváncsi voltam, mi motiválta őt, hogy egy ekkora kihívást vállaljon ennyi idősen.
– Mindig arról álmodtam, hogy befejezem a főiskolát és végre eljött az ideje!- mondta.
Az órák után elsétáltunk a társalgóba, és megosztottunk egy csokiturmixot. Gyorsan összebarátkoztunk. A következő három hónapban, minden nap együtt mentünk haza és rengeteget beszélgettünk. Mindig azt képzeltem, hogy egy időutazáson veszek részt, amikor az életbölcseleteiről mesélt. Az év során Rose az egyetem egyik szimbólumává vált, és bárkivel, akivel találkozott, gyorsan összebarátkozott. Szeretett kiöltözni, és szórakoztatta, hogy a többiek felfigyeltek rá. A szemeszter végén elhívtuk Rose-t a foci bankettre. Sosem felejtem el, amit akkor tanított nekünk. Felkonferálták és a színpadra lépett. Ahogy elkezdett beszélni, leejtette a három kártyáját a földre. Egy kicsit zavarban volt és a mikrofonra támaszkodva azt mondta:
– Elnézést, egy kicsit ideges vagyok. Feladtam a sört a böjt miatt és ez a whisky
kicsinál! Sosem fogom rendbe szedni ezeket a lapokat, szóval hadd mondjam el fejből amit tudok!
Ahogy nevettünk, megköszörülte a torkát és így folytatta:
– Nem azért hagyjuk abba a játékot, mert öregszünk. Azért öregszünk meg, mert abbahagyjuk a játékot. A fiatalságnak, boldogságnak és sikernek összesen négy titka van. Nevess sokat és minden nap találj humort az életedben! Kell, hogy legyen egy álmod! Ha elveszted az álmaid, meghaltál. Annyi olyan embert ismerünk, akik úgy járnak-kelnek a földön, hogy halottak és még csak nem is tudnak róla! Hatalmas különbség van aközött, hogy felnősz és aközött, hogy megöregszel. Ha 19 éves vagy, és egész évben csak fekszel az ágyban, anélkül, hogy valami hasznosat csinálnál, akkor is húsz éves leszel. Jelenleg 87 éves vagyok, és ha egész évben az ágyban fekszem, én is 88 leszek. Mindenki megöregedhet. Nem kell hozzá tehetség vagy képesség. Ahhoz, hogy felnőj, mindig meg kell találni a lehetőséget a változásban. Ne sajnálj semmit! A felnőttek általában nem sajnálnak semmit, amit megtettek, inkább azt, amit nem tettek meg. Csak azok félnek a haláltól, akik azt sajnálják, hogy nem is éltek.
A beszédét azzal zárta, hogy bátran elénekelte ” A rózsa” című dalt. Mindannyiunkat megkért, hogy tanuljuk meg a szövegét és éljük át a mindennapjainkban.
Év végén Rose befejezte a főiskolát, amit már olyan régen elkezdett. Egy héttel a diplomaosztó után meghalt. Békésen, álmában. Több mint kétezer főiskolás tanuló érkezett a temetésére, hogy tisztelegjen a csodálatos hölgynek, aki példát mutatott, hogy sose késő azzá válni, aki lenni akartál…
A fenti (gondolom az interneten forgó) anyagot nagyrabecsült (le a kalappal előtte!) temesvári barátnőm, dr Bárányi Ildikó küldte.
VIRÁGVASÁRNAPRA EGY PÁR IGAZÁN SZÉP VIRÁG, – ITT A KÉPEKEN MÉG SZÉPEK !
http://www.flixxy.com/50-of-the-most-beautiful-women-ever-morphing.htm#.UTOvWp69mSE.gmail
A linket Viktor küldte, gondolom azzal a hizelgő jókívánsággal, hogy egykor mi is kerüljünk rá listára. 🙂
Hozzászólások