Szerző: HP | ápr 21, 2012
Bolondos bicikli
Jó tudni:
hogyan kell eloltani az égő olajjal telt edényt.
– Semmiképpen sem szabad vízzel lelocsolni!
Egy nedves, kicsavart konyharuhával kell letakarni az égő edényt, miután alatta kikapcsoltuk
a tűzhelyet.
Mi történne, ha vizet locsolnánk az edényre?
A víz azonnal felforr, és lesüllyed az olaj alá az edény fenekére és forró gőz kirobbantja az égő olajat, ami azonnali hatalmas tüzet eredményez, akár egy nukleáris robbanás.
– Ugyancsak nem szabad cukrot, vagy lisztet dobni az égő olajra!
Ugyanúgy robban, mint a dinamit.
Ha megcsípett a kullancs:
Mindenki okkal félti gyermekét a kullancs, mint köztigazda terjesztette súlyos betegségtől, a Lyme-kórtól, agyvelőgyulladástól.
Engedjétek meg, hogy egy biztonságos kullancs eltávolítási technikát megosszak veletek.
A belénk fúródott kullancsot minden erőszak nélkül egy szál gyufával könnyedén eltávolíthatjuk! Nyálazzuk meg a gyufa fejét, majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha kenegetnénk. A kullancs néhány másodperc múlva átmászik a gyufára, mert nagyon szereti a nedves foszfor illatát, képes elhagyni miatta “önként” testünket!
Lehet, hogy ez nem a tudományos, szakszerű, műszerekkel történő eltávolítás, de a lehető legegyszerűbb és mindig sikeres. Így nem kell attól félnünk, hogy a kullancs potrohát rosszul rögzítve, szöveteinkbe fecskendezze a kórokozókat tartalmazó nyálát, sőt a kullancs feje sem marad bennünk! Ez a módi Őrségben jó paraszti tapasztalat útján terjedő módszer, nem értem, hogy a média még nem csapott le rá!(dr. Bíbor Lajos)
Szerző: HP | ápr 16, 2012
M.Simon Katalin: A gyümölcsfák menyegzője
“Elállt a szél lélegzete is, amikor éjszakai nyugalmából felkelve megpillantotta a csodálatos földi tüneményt.”
Március havában a tél hosszú útra készült, eljött ideje annak, hogy hazatérjen az örök hó országába, oda, ahonnan jött. Pihenni vágyott. A nálunk töltött hónapok próbára tették minden csöpp erejét. Mert volt ám munkája elég! Őrködött fák és bokrok téli álma fölött, hóbundával takargatta az őszi búzavetést, jégtáblával borította a tavakat, folyókat, hogy a víz mélyén telelő halak meg ne fázzanak! Nem feledkezett meg a hegyekről se, bőven szórt havat rájuk, hogy síelni vágyó embereknek kedvét töltse. Boldogan teljesítette sok-sok gyermek és szüleik kívánságát, hogy fehér legyen a karácsony, és csikorgó hideg köszöntse az új esztendőt! Így nem csoda hát, ha márciusra úgy elfáradt, hogy rogyadozó térdekkel indult el útjára, melynek végén megérdemelt pihenés várta.
Látta a Nap a tél igyekezetét és leküldte hűséges sugarait, kísérjék el útjának egy részén, és segítsenek neki eltakarítani a hófoltokat erdőkről, mezőkről, kertek mélyéről, és lelkükre kötötte, hogy ha folyókon jeget találnak addig törjék–zúzzák, míg teljesen vízzé nem válik.
Így is történt. Március végére a jó öreg télnek már híre-pora se maradt. Akkor Tavasz-tündér kihirdette, hogy elkezdődik a készülődés a fák menyegzőjére. Nagy sürgés-forgás támadt égen-földön, mindenki segédkezni szeretett volna, hogy ez a különleges esemény minél ünnepélyesebbé váljon. A Nap nem fukarkodott fényével, beragyogta a fák koronáját, így ébresztgette az ágakon szundikáló rügyeket. Enyhe szél meleget lehelt rájuk, óvta az éjszaka hidegétől, nehogy bántódás érje őket. Habfelhők langyos esővel locsolgatták a fák tövét, hogy jusson bőven táplálék a születendő rügyeknek.
És a fák boldogan sütkéreztek a napfényben, lágyan ringatták ágaikat a könnyű szélben, és gyökereik mohón itták a föld nedveit, amelyből táplálkoztak a szépen növekvő rügyecskék. Míg egy április eleji napon megtörtént az első csoda! Egy reggel arra ébredt a világ, hogy a kajszibarackfák rügyeiből millió-millió apró rózsaszínű virág bontakozott ki. Úgy tündököltek a napsütésben, mint selyembe öltözött menyasszonyok az oltár előtt. Elállt a szél lélegzete is, amikor éjszakai nyugalmából felkelve megpillantotta a csodálatos földi tüneményt.
Barackfák nyitották meg a gyümölcsfák menyegzőjének ünnepét. Nemsokára követték őket a cseresznyefák, ugyancsak rózsaszínben pompázva. Majd szilva-, meggy-, körte-, és almafák bontották ki hófehér palástjukat a csodáló tekintetek örömére. Tündérlakká varázsolta a tavasz a kerteket. A szelíden mosolygó selyemszirmoknak méhecskék bókoltak, és emésztő szomjukat leheletkönnyű kelyhekből friss nektárral oltogatták, míg díszes pillangók epedezve lejtettek tündértáncot kecses virágok körül. Ennyi szépség láttán az emberek boldogan mosolyogva jártak-keltek az utcákon.
Estefelé, amikor harmatcseppek csillogtak fák karján ringó szirmok bársonyán, a bokrok tövében megszólalt a csalogány és páratlan szépségű hangján dicsőítette az ünneplőbe öltözött gyümölcsfákat.
Májusban ért véget a mesebeli menyegző, amikor a fák levetették hófehér ruháikat és helyébe zöldet öltöttek. Ekkorra az ágakon már apró gyümölcsbogyókat láthattak a figyelmes szemek, amelyek békésen sütkéreztek a nyár eleji napsütésben. A fák odaadással érlelték termésüket. Így vált a fák virágzásának ideje örömünneppé a tavaszban, amely évről évre megismétlődik, és hálával tölti el az emberek szívét a csodatevő természet iránt.
Április
Szeszélyed lelket borzoló
Gyermeteg csalóka játék,
Mit ígérsz röpke fénysugárban,
Homályba rejted,
Megtagadva ajándékaid.
De vár rád a Nap,
Míg makrancod feledve
Mosolygó arcod fordítod felé,
És aranytallérok közt
Vezet majd virágos oltár elé.
M.Simon Katalin
Szerző: HP | ápr 10, 2012
Csíkszentmihályi 1975-ben írta le tudományos pontossággal az ún. „flow-élményt”. E tudományterület egyik legkiválóbb kutatójának számít azóta is, bár többen utaltak már arra, hogy nem ő az első, aki erről a jelenségről beszámol. Ebben az összefüggésben említésre méltó Kurt Hahn és Maria Montessori, aki hasonló értelmezésben beszélt az alkotói szenvedélyről.
Csíkszentmihályi Mihály szerint az, hogy hogyan alakul valakinek a sorsa, sok tényezőtől függ: a génektől, a kultúrától és saját élményeitől. Döntő azonban, hogy mit kezdünk a lehetőségeinkkel, s hogy hogyan használjuk ki őket. A legfontosabb az életben azt megtalálni, ami örömet okoz, és amiben kiteljesedhetünk: legyen ez akár a sport, akár művészet vagy a tudomány, illetve bármi más. A lényeg, hogy ezáltal jól érezzük magunkat, és előbbre vigyük a társadalmat, az emberiséget.
Találjuk meg, mi is számunkra a boldogság, ezáltal jövünk rá, mi az élet értelme – vallja a tapasztalt professzor. A flow-elképzelés mögött pszichológiai kutatások állnak.
A flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. A koncentrálás és a kontroll érzése ekkor nagyon magas, és úgy érzi, mintha egy energiabomba lenne, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának. Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészet gyakorlása, gyerekekkel játszás vagy akár éppen a futószalag melletti munka. Ez azt jelenti, hogy a flow nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység minőségétől. A legfontosabb feladat, hogy legyen előttünk egy konkrét cél. A kihívás sem lehet túl magas, de túl alacsony se, mindig optimális szintre helyezzük. A megfelelő mérték révén lehet a a legjobban teljesíteni, és ehhez viszonyíthatjuk a képességünket. Ez azért fontos, mert az eredmény befolyásolja a hogylétünket: ha jól teljesítünk, jól érezzük magunkat, és boldogok vagyunk; ha pedig nem tudunk teljesíteni, rossz hangulatunk lesz, a kudarcsorozat pedig depressziót okoz. A tevékenység közben nem tapasztalunk boldogságérzetet, ahhoz túl erősen koncentrálunk, de utólag létrejön az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése – melyről Csíkszentmihályi kísérleti alanyai is beszámolnak. Akiknek gyakran van flow-élménye, azoknak az életminősége is jobb.
Későbbi munkája során a tudós a flow fogalmát kiegészítette. Az evolúció kulcsa című könyvében arra ad válasz, hogy a flow élménye miként kapcsolódik a kellemes érzéshez, és hogy miért következhet be más és más jellegű tevékenységeknél. Feltevése szerint egy cselekvésben való teljes feloldódás képessége a fejlődés következtében alakulhatott ki. Eleinte úgy vélte, hogy a flow és a boldogság közti összefüggés véletlen egybeesés volt, de rájött, hogy a flow túlélést biztosított azoknak, akik gyakran átélték. A tevékenységbe való bevonódás ekkora örömet okoz, ezért igyekszik mindenki újra és újra átélni. De nem mindig ugyanazon a szinten, hanem kissé magasabb fokú kihívásra volt szükség, különben unalmassá vált volna egy idő után a cselekvés. A tudós szerint még ma is továbbviheti a társadalmat a „flow-érzés”, ha az emberek megtanulják energiájukat értelmes cselekvésre áldozni.
(Forrás: Wikipédia)
Szerző: HP | ápr 4, 2012
(Kattints rá!)
Nyuszi, pirostojás, barka, locsolás,- a jól ismert húsvéti szimbólumok, húsvéti szokások. Minden országban más-más, azaz kissé más, de lényegében ugyanaz. Takarítás, sütés-főzés, – ezek is azonosak. – Na és a jácint, átható illatával szintén a húsvét tartozéka.
Tervezzük meg együtt ezt a szobát!!!
Adjatok verseket, linkeket és persze írjatok élménybeszámolókat!!! A probléma csupán az lesz, hogy Svájcban töltöm az ünnepet,- s hogy tudok-e majd komputer közelébe kerülni,- azt a jövö dönti el. Titeket kérlek, hogy ne hagyjátok magára e szobát! Töltsétek meg,- mintha köztetek lennék én is.
Kívánok a Lányoknak sok locsolót, a Fiúknak meg sok pirostojást!!! Hogy rám mi vár,- arról utólag fogok beszámolni.
Kellemes húsvéti ünnepeket!!!
LOCSOLÓ VERS
Száraz a föld por veri fel
Aligha nem locsolni kell
Áll az ágyúm, vízzel tele
Tojásból van a kereke
Szép menyecske állj hát elő
Buzogj, mint a vízelnyelő
Áldást hozzon minden cseppje
Harmatot a termőágra
Napfényt minden száll virágra
Vizes blokkom újra töltöm
Szuflám mindég akkutöltőn
Jut igy permet valahára
A bimbózó violákra
S hogyha végül kiszáradok
Mint husvéti piás torok
Locsoljatok fel, ha láttok
Szép asszonyok, tündérlányok
(Seres László)
Szerző: HP | Már 26, 2012
Ebben a gyönyörü napsütésben mivel foglalkoztok? Mert én tovább játszom: a színekkel.
És ti? Találjam ki?
Szerző: HP | Már 21, 2012
Festői tevékenységem elején sokat játszottam azzal, hogy képeimből felnagyítottam részleteket. Izgalmas játék volt. Ezekre a képkockákra most találtam rá komputeremben:
https://picasaweb.google.com/horvathpiroska1/Reszletek#
Az alábbi képsort Kinga küldte Besztercéröl. A látogatókat virágaim üdvözlik a Magyarházban:
https://picasaweb.google.com/horvathpiroska1/KepeimABeszterceiMagyarhazban#
Mentalitási különbségek
Valahol, egy vendéglőben többnemzetiségű találkozót rendeznek.
Mindenki rendel egy-egy pohár bort, ám amint kihozzák, mindenik pohárban van egy légy.
Figyeljük meg, hogyan viselkednek!
A német: – más bort kér, de ugyanabban a pohárban
Az angol: – más bort kér és más pohárban
A finn: – kiveszi a legyet és megissza a bort
Az orosz: – megissza a bort a léggyel együtt
A kínai: megeszi a legyet, de nem issza meg a bort
A zsidó: – megfogja a legyet és eladja a kinainak
A román: – kiissza a bor háromnegyed részét a pohárból és kéri, hogy cseréljék ki
A norvég: – kiveszi a legyet és elmegy vele halászni
Az ír: – felaprítja a legyet és elküldi a poharat az angolnak
Az amerikai: – bepereli a vendéglőt és 5 millió dollárt követel
A skót: – megfogja a legyet a nyakától és azt mondja: most azonnal köpd ki, amit megittál!!!!!!!!!!!!!!!!!
B.Kati
László a rímekkel.
Kati a linkekkel.
Laci háztervekkel.
Lumi jegyzetekkel.
Alex a jegyekkel.
Anikó Imivel.
Zsuzsi meg Jessivel.
Sándor a hírekkel.´
György(i) idézetekkel.
Anna képletekkel.
Zsuzsa betegekkel.
Marika képekkel.
Pali a (kilomé)terekkel.
Júli(a) füzetekkel.
S Irénke? Na, mivel?
Tán az emberkéivel?
csináltuk tegnap hármasban, Anikóval, Imivel,- kiruccantunk Schärdingbe, a
turistáktól máris megszállt Innparti városkába. Fáradtan, de boldogan,
élményektől feltelve tértünk haza első tavaszi kirándulásunkról.