Szerző: HP | Sze 21, 2011
A nosztalgia kegyelet a múltnak, főhajtás az elődöknek, de azt gondolom leginkább önmagunknak. Emlékezés földi létünk megvalósult álmaira, jelentősebb állomásaira, küzdelmeinkre, az elért sikerekre, melyek gazdagítottak, vagy a mulasztás fájó érzéseivel kiigazításra ösztönöznek az újabb lehetőségek reményében. Ez több, mint visszatekintés a múltra és több, mint számvetés, de kevesebb is egyben irracionális jegyeinél fogva inkább érzelmi töltetű, mely igazolást keresve kutat az emlékek között. Nem kimondottan realitásával hat és elemzi a tényeket a múlt bugyraiban. Mégis kell ez is és elfogadható, ahogy mondani szokás, “megszépítő múlt”, vagy “csak a szépre emlékezem” csodálatos varázsa a szívben.
Lélekmelengető érzések emberiségünkre és emberségünkre hat elemi erővel, példákat felmutató motívumok és mindezzel együtt példát-adó elhívatottságú a fiatalabb nemzedékek számára. (S.László)
ABROSZCSEND
Kerengette abroszcsend melegét
harangszóra a gőzölgő ebéd
Anyám állt ott imára kulcsolt kézzel
-hogy mit főzött már nem is emlékszem-
imáját őrzöm s lázadok ma is
neki szent volt a szó nekem hamis
és fájt hogy áldja szegény a nincsent
én követeltem ő kérte Istent
mindennap betevő falatunkért
könnyek közt szemlesütve s úgy élt
nem hitte soha hogy rosszabb jöhet
tenyerén hozta az örömöket
s lecsendesítette lázadó fiát
elmondott helyettem egy-egy imát
s szólt ne háborogj nem halunk éhen
mert boldogok a lelki szegények
Seres László
Nagytarcsa
Szerző: HP | Sze 15, 2011
[audio:http://erdely.ma/download/multimedia/KR20110914j_HN_Temesvari_Maria_bal.mp3] (kattints a nyílra!)
Lehőcz László összeállítása a Kossuth Rádióban hangzott el.
Bárányi Ildikó:
Drága Piroskám!
Hálás köszönet azért, amit a gondozottjaink és gondozóik, a kisegítő személyzet érdekében tettél:
1. ÖRÖMET OKOZTÁL NEKIK!
2. Megmutattad a világnak, hogy kikért dolgozunk
3. Reflektor fénybe hoztad a közkatonákat, akik nélkül nincs győzelmes csata
SOHA SE TUDJUK MEGHÁLÁLNI, CSAK VATIKÁNI VALUTÁVAL:
ISTEN FIZESSE MEG NEKED!
Szeretettel: Ildikó
Szerző: HP | Sze 13, 2011
1. Könyvcsere Erdélyben
http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=99601&cim=erdely_ma_konyvcsere_elrejtettunk_egy_konyvet_talalja_meg_cserelje_ki
2. Könyvtár szamárháton, Kolumbiában:
http://www.youtube.com/watch?v=eQMh8_TD2dI
3. Elképesztő megvalósítás a Fülöp-szigeteken:
http://www.youtube.com/watch_popup?v=mKtdTJP_GUI
Nagyszerű film a Fülöp-szigeteki rabokról, szuper minőségben, akik Michael Jackson zenéjére táncolnak.
Rengeteg idejük van, amit a rácsok mögött töltenek, ezzel a módszerrel
jobb hatást ért el a börtön a bűnözők jó útra térítésében, mint a
semmit nem érő fegyelmezések, büntetések, vagy az értelmetlen,
testgyötrő munkavégzés.
Senki nem kap felmentést a gyakorlás és a próbák alól, az eredmény
magáért beszél.
Szerző: HP | Sze 6, 2011
http://www.erdely.ma/jotekonysag.php?id=98941&cim=maria_jotekonysagi_bal_temesvaron_audio
Szeretettel meghívunk Benneteket is az előkelő rendezvényre! Legalább lélekben legyetek velünk!!!
Szerző: HP | Sze 5, 2011
Vica, egy 30-as éveinek közepén járó vajdasági magyar fiatalasszony.
Vica fekete hajú széparcú, csinos és nagyon dekoratív és kimondottan fotogén. A férfiak igencsak tekergetik fejüket, amikor végigmegy az utcán.
A Vajdaságban látta meg a napvilágot, mert ő is egészségesnek született. Legalább is sokáig azt hitte ő is meg a családja is.
Akkor kezdett a dolog gyanússá válni, amikor Vica beleivott az esőcsatorna végéhez állított hordóban lévő esővízbe. Azt mondta erre, hogy nagyon szomjas.
Kiderült, hogy cukorbeteg és abból is a rosszabb fajta, I. fokozatú. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a hasnyálmiriggyel van a probléma.
Van egy másik, a II. kategória, amely a túlzott szénhidrát beviteltől alakul ki.
A lényeg az, hogy a bevitt napi kalóriamennyiség több, mint amennyit felhasználunk.
Vicának a felismert cukorbetegségével megkezdődött élete kálváriája, amely napjainban is tart.
Az általános iskola elvégzése után egészségügyi szakiskolába ment tovább és szakképzett nővér lett belőle. Addig is történt egy, s más az életében.
Történt egyszer, hogy édesapja alkoholos befolyásoltság állapotában érkezett haza és serdülő lányát fajtalankodásra kényszerítette.
Nem csoda, hogy ezek után nem volt maradása a szülői házban. Átjött Magyarországra és egy Tisza-parti nagyvárosban telepedett le.
Munkába állt az egyik városi kórházban és összejött egy „tökös nővérrel”, így hívják a férfi szakápolókat.
Hamar összeköltöztek és vettek egy lakást. Nemsokára megszületett közös gyermekük, egy kislány.
(Bár ne született volna meg.) Mindjárt kiderül, hogy miért. A baba megszületése után derült ki, hogy „gyárihibás”. Agyi károsodása van. A két agyi félteke közötti idegpálya-kapcsolat nem megfelelő.
A kislány már lassan 15 éves és csak eszik meg alszik és nem tud semmit a külvilágról. Vica gyakran látogatja és ha teheti hazaviszi egy pár napra. A kislány érzi a törődést és ilyenkor talán nagyon boldog.
Azért, hogy Vica élete ne legyen túlságosan egyszerű, a következők történtek.
Először megvakult, majd a veséi felmondták a szolgálatot és hosszú évekig művesekezelésre járt.
Vica egy gyógypedagógiai főiskolára jelentkezett, ahova sikeres felvételi vizsgát tett.
Most pszichológusnak tanul. Tavaly sikeres vesebeültetésen esett át és kapott még hasnyálmirigyet is.
Igaz, hogy az egyik szemgolyólyát el kellett távolítani, de Vica nem adja fel és töretlen akaraterővel próbálja legyőzni az útjába álló akadályokat.
Kentner Sándor, Budapest
Szerző: HP | Sze 1, 2011
Emma esete sem egy mindennapi történet.
Ékes példája annak, hogy a mások által okozott baleset, amely figyelmetlenségből, vagy hanyagságból fakad, életreszóló és jóvátehetetlen változást okoz valakinek az életében.
Emma egészségesnek született és viszonylag jó körülmények között nevelkedett.
Érettségi után férjhezment.
Szerelemházasság volt és született egy szép és egészséges kislánya.
Emma férjének volt egy mindennapi hobbyja. Szeretett horgászni. Ezt a tevékenységét egy kis turpissággal űzte. Megnemengedett módon karbidmeszet használt, amely a vízzel érintkezve robbanást fejtett ki és az elkábult halakat csak össze kellett szedni.
Na, már most ez az áldott jóember, ezt a veszélyes robbanószert otthon a fürdőszobai pipereszekrényben tárolta.
Történt, hogy egy átlagos napon Emma kislányát fürdette a fürdőszobában. Már végeztek és kislányát felvette úgy, hogy annak arca Emma vállán pihent.
Elindultak kifele a fürdőszobából és mielőtt kiléptek volna, Emma visszafordult valamiért. Emma arca és kislányának háta a pipereszekrény felé nézett.
Abban a pillanatban a pipereszekrényben tárolt karbidmész berobbant és megvakította Emmát és megégett a kislány fedetlen háta.
Ha csak egy pillanattal később fordul vissza Emma, akkor talán most egy vak kislánya van és neki legfeljebb megpörkölődött volna a haja.
Az esetet az orvosnak hivatalból jelentenie kell a rendőrségnek, mert az ilyen és hasonló esetek közvádas eljárás alá esnek.
Ilyenkor a sértettnek nincs semmi teendője, az orvos hivatalból tesz feljelentést.
A bíróság a férjet gondatlan veszélyeztetés miatt börtönbüntetésre ítélte.
Emma reggelente elviszi az óvodába, ma már iskolába kislányát és utána megy dolgozni, hogy eltartsa magukat.
Emma masszőrként tevékenykedik egy kórház rehabilitációs osztályán.
Emma a 30-as éveiben jár és van egy csodálatos kislánya és egy derékbatört élete.
A következő történet minden eddigit felül fog múlni. Most gyűjtöm az erőt, hogy megírjam.
Kentner Sándor
A nosztalgia kegyelet a múltnak, főhajtás az elődöknek, de azt gondolom leginkább önmagunknak. Emlékezés földi létünk megvalósult álmaira, jelentősebb állomásaira, küzdelmeinkre, az elért sikerekre, melyek gazdagítottak, vagy a mulasztás fájó érzéseivel kiigazításra ösztönöznek az újabb lehetőségek reményében. Ez több, mint visszatekintés a múltra és több, mint számvetés, de kevesebb is egyben irracionális jegyeinél fogva inkább érzelmi töltetű, mely igazolást keresve kutat az emlékek között. Nem kimondottan realitásával hat és elemzi a tényeket a múlt bugyraiban. Mégis kell ez is és elfogadható, ahogy mondani szokás, “megszépítő múlt”, vagy “csak a szépre emlékezem” csodálatos varázsa a szívben.
Hozzászólások