Szerző: HP | máj 17, 2011
Havazás lennék…
Nem tudom, hogy ez mi: mostanában téli (!) tájképeket festek. Biztosan nem tudom, de sejtem. Hosszú volt a tél, nagyon oda kellett rá figyelni. S mindazt, amit tapasztaltam, láttam, megfigyeltem hosszú hónapokon át, mostanig tudat alatt rendezgettem, csiszolgattam magamban. Talán most jött el az ideje, hogy napvilágot lássanak a felhalmozott emlékképek.
Ezzel magyarázom, hogy most, a virágbaborult Riedben ecsetemet minduntalan fehér festékbe mártom, s téli tájak kerülnek ki kezem alól.
Most tavasz van, ragyogó tavasz. Zsuzsi a riedi nyírfák alatti őszi sétáinkat énekelte meg versében, amikor azok hajunkat simogatták lecsüngő selymes leveleikkel,- én pedig téli tájképeket festek riedi otthonom asztalán.
http://picasaweb.google.com/horvathpiroska1/Tel?authkey=Gv1sRgCIHX4ra7xKemGQ#
Tél, tavasz, ősz. De hol a nyár?
Az most jön.
Csak még egy kicsit várat magára.
http://picasaweb.google.com/horvathpiroska1/EzMarANyar?authkey=Gv1sRgCJOWhJz2_eXo_QE#
Pályi Zsuzsa:
Ried
(2009 11.12)
Csendesen rám borul,
Magával sodor
Sok lomha hétköznap…
Talán csak álom volt a hosszú séta
A riedi fák alatt.
Lázas beszélgetések,
Egymásra torlódó szavak,
Színek, emlékek, mesék,
Miket a piros templom mesélt,
Az utcakő a talpam alatt,
A ragyogó színes falak…
Talán csak álom volt a hosszú séta
A riedi fák alatt.
Mély, és megértő hallgatások,
Hirtelen kibukó szavak,
Óvatos, finom simogatások,
Amit a nyírfák adtak,
Amikor visszasimogattak.
Lassan már el sem hiszem,
hiszen azóta csenddé váltak a szavak…
Talán csak álom volt a hosszú séta
A riedi fák alatt.
Utólag kiemelt link, melyröl oly sok szó esik az alábbi hozzászólásokban:
http://www.youtube.com/watch?v=sGL05iDVUZU
Köszönöm figyelmeteket!
Szerző: HP | máj 9, 2011
Izgalmas napok előtt állunk. (Ti tudtátok?) Én Bécsben értesültem róla a Madonna című lapból, mely szerint:
Május 11-én a Cannes-i Filmfesztivál és Kongresszuspalota vörös szőnyegén felvonulnak a világ legnagyobb sztárjai, köztük Angelina Jolie, Brad Pittel, Woody Allen, Carla Bruni (aki éppen ikreket vár a francia elnöktől), Antonio Banderas, Uma Turman, Natalie Portman. (Vajon melyikük részesül Aranypálma díjban?)
Május 12-én Düsseldorfban az Eurovision Song Contest elődöntőjén derül ki, hogy a 20 éves osztrák „kristály királynő“, Nadina Beiler (egyáltalán) továbbkerül-e a „ The Secret in Love“ dalával, – melyet elősegítni hivatott csillogó, fekete (természetesen!) miniruhája. Az a bizonyos ruha ugyanis már a főpróbán magára vonta a figyelmet. Nem csoda, hiszen eredeti Swarovsky kritályok díszítik, 4 mm-2 cm nagyságúak. A színpadon pedig 3 millió Swarovsky elem (az nem tudom mi!) biztosítja a háttércsillogást.
Hogy a tavalyi nyertes, a csodalány, Lena újra elsődíjat kap a május 14-i eurovisió-versenyen, abban a németek (szinte) biztosak, hiszen továbbra is szép, fiatal, tehetséges, elbűvölő, – és állítólag sokat fejlődött szakmai tudásban.
Lássuk, mit hoz a hét!!!
Szerző: HP | máj 2, 2011
BODÓ CSIBA GIZELLA: Könyvajánló
M. Simon Katalin-Horváth Piroska: Egy kép – egy vers c. kötetéhez
Hószínű, fényes, merített papírlapokon simítva nyitok be Horváth Piroska festő És M. Simon Katalin költő könyvébe. Szinte reccsen a “Hóbortos tél” jege, érzem a “Téli hangulatot”, s hogy az ecset több dimenzióssá varázsolta még a fotót is, mert érzem a vonalak, hullámok magasságait, mélységeit. Elindulok a tél kékségében, s máris ott pompázik a “Tavasz üzenete”, dombok és völgyek síkjai, és virágok, virágok szín-kavalkádja. A vibráló, izgalmas képek alatt a szó, a rím tökéletes kiegészítője az alkotásoknak. Ahogy “A megismerés” titok-rácsai mögé lát Katalin, s ahogy a “Végtelen” hullámaihoz az idők kezdetét, az Univerzum mélységeit helyezi; “Fény a sötétséggel, a hang, a néma csend, Élet és halál, káosz és a rend.” – azt hiszem, nem volt véletlen pályájuk kezdetén a találkozásuk. Az ecset kezelőjének, Horváth Piroskának és a toll forgatójának, M. Simon Katalinnak ismét találkozniuk kellett.
Egyikük képekben fejezi ki magát, másikuk szavakkal “fest” a képekről. Szépen, izgalmasan, harmóniában. Azt vallják, hogy e világban, melyet maguknak alkottak, jól érzik magukat; “Megtartó erőnkké vált. Örömforrás mindkettőnk számára”. Azt hiszem, azok számára is örömforrás lesz, akik kézbe veszik az “Egy kép – egy vers” című szép, igényes – a kolozsvári nyomdában készült – könyvet. Ajánlom szeretettel!
Szerző: HP | ápr 29, 2011
A Westminster-apátság, azaz a Szent Péternek szentelt templom királyi tulajdon nem pedig egyházi. Az uralkodóház tulajdona.
A neve arra utal, hogy a 11.sz-ban egy kolostor templom állt a helyén. Bár ezt a 13.században a francia gótikus katedrálisok mintájára építették, mégsem katedrálisnak, hanem apátságnak nevezik.
De Westminster-katedrális is létezik. Méghozzá emez közelében. A neo-bizánci stílusban egy évszázaddal ezelőtt épült vöröstégla épület, 94 méter magas harangtornyával Anglia legnagyobb római-katolikus temploma. Abban nem jártam, emerre kiváncsibb voltam. Megmondom azt is miért, mert ebben volt Diana hercegnő temetési szertartása. Itt búcsúzott tőle Elton John gyönyörű dalával, amit én otthon libabőrösen hallgattam a tévéből.
A Westminster- katedrális tehát egy katolikus, ez a Westminster Abbey viszont protestáns, anglikán templom. Vasárnap tartanak benne istentiszteletet, s olyankor fellép a templom híres fiúkórusa is.
Belseje lenyűgöző. Először is a mérete meglepő: háromszor olyan magas, mint amilyen széles. És olyan mint egy pantheon. 400 sírhely, 3.000 epitáfia, szobrok áttekinthetetlen tömege látható benne. Inkább egy múzeumnak néz ki, mint ájtatoskodásra szolgáló istenházának. Ezért Bernhard Shaw beszámol egy hívőről, akit imádkozás közben letartóztattak, mondván, hogy igen „gyanusan“ viselkedett. Az emberek úgy járkálnak benne (jómagamat is beleértve), akár egy érdekes, értékes múzeumban. Most sem imádkozik senki, nézek szét, ha valaki ül, az pihen, nem pedig ájtatoskodik.
De most hadd meséljek arról, mi mindent láttam benne.
Belépve, elsőként William Pitt szobrát pillantottam meg. Ennek különösen megörvendtem, mert előtte jártam az Államokban, Pennsylvaniában, Pittsburgben, mely éppen őróla, William Pittről kapta nevét. Így nem csoda ha hosszasan nézegettem a névadó fehér márványszobrát. Megvallom, csak nekem keltette fel érdeklődésemet, csak én álldogáltam hosszasan előtte, mások esetleg rátekintettek, s közömbösen mentek is tovább. Még szerencse, hogy engem nem tartottak gyanús személynek…
A Westminster-apátság a brit uralkodók koronázási és temetkezési temploma. Oltára koronázóhely immár 900 év óta.
Itt látom a tölgyfából faragott 700 éves brit koronázószéket, mondom rá diktafonomra. Meg a legendás Scone-i kővet, melyet Jákob betlehemi párnájával azonosít a legenda, s amellyel a skót királyokat koronázták. Akkor került ebbe a templomba, amint 1603-ban az első skót király Anglia trónjára lépett 1.Jakab néven.
Az oltár mögött van a királyi temetkezőhely. 500 éven keresztül ide temették el az uralkodókat. De nemcsak királyok nyugszanak a templom falai közt, hanem háromezer (!) nagy brit személyiség, államférfiak, magasrangú katonatisztek, írók, költők, zenészek, tudósok.
Hosszúnyelű digitális információ szolgáltató készülékem alaposan megijesztett néhány alkalommal, mert váratlanul hozzáfogott sípolni, ha beléptem vele valahova a tilosba.
A költők sarkában t.m. 100 író és művész nevét tüntették fel a padlón és falakon sorakozó epitáfiákon, szobrokon. Laurence Olivier hamvait a padlóba rejtették. Szintén a földön egy lemez jelzi Händel sírját, egy másik Charles Dickensét. Longfellow mellszobrát angol tisztelői adományozták az amerikai költőnek. Shelley, Bronte testvérek, Lord Byron, Shakespeare, Irving, Marlowe, Bacon, Johnson. Te jó ég, oly sok híresség, hogy nem tudom mindeniket elolvasni s diktafonomra rögzíteni. Abba is hagyom, inkább csak nézelődöm.
Jaj, nem is tudom, mit csináljak. Mondjam-e el, hogy miről értesültem az utolsóként említett személyiségekkel kapcsolatban. O.K. Ha ráfér erre a CD-re, akkor külön cím alatt (mert ebbe a templom témába sehogy nem talál bele) elmesélem a feltételezést, hogy Shakespeare talán nem is Shakespeare volt, azaz hogy talán nem Shakespeare írta a Shakespeare drámákat.
Erről tehát most hallgatok, inkább folytatom sétámat az istenházában.
Egyszercsak abban a térben találom magam, ahol Diana koporsója állt a temetési szertartás alatt. Meglepődve, s meghatódva nézek szét. Kár, hogy fotózni nem szabad.
Betérek közben az ősrégi kincstárba is, melyben a 11.sz-ban élt skót királynő, Szt.Margit relikviáit őrzik, akiről hadd mondjam el, hogy Magyarországon született.
Nelson és Pitt saját ruhájába öltöztetett szobra körül hosszasan álldogálok. (Pittnek észrevétlenül kissé félrelibbentem hátul a köpönyegét, hadd lám mi van felöltöztetve. Viaszszobor? Hát uram teremtőm, még beleszédülök, üres!!! Jaj Istenem, ez Pittnek a szelleme!- szalad át tudatomon s beleborzongok. Hamar ellépek tőle. Megnézem kutyafuttában a koronázási ékszerek másolatait (ezeket a koronázási előkészületeken, a próbákon használják, az eredetieket a Towerben lévő kincstárban őrzik). Aztán kotródom kifelé. Megnyugodva, mert érzem, hogy nem kísér Pitt szelleme.
Bemenni félek, csak éppen betekintek egy sötét boltíves terembe, a szerzetesek egykori hálótermébe. Benne állítólag a kellemes hőmérséklete miatt éjjel nem fáztak, nyugodtan pihenhettek az apátok. Hát…
A kerengőnek nemcsak a falait, de földjét is sírlapok borítják. Azokon lépkedek más látogatókkal együtt Nem halottgyalázás ez az egész?
Megszólal a handym. Pali érdeklődik, mi van velem, rendben van-e minden, s hogy egy félóra múlva legyek a kijáratnál, mert ő befejezte a dolgát, jön értem. A hatalmas templom és a nagy tömeg szerencsére elnyelte a hangot, teszem zsebre megnyugodva készülékemet, senki nem figyelt fel rá, hogy én a templomban telefonálok.
Gyorsan megnézem még Isaac Newton síremlékét (igazán szép), meg a 19.században élt nagy Afrika utazó és misszionárius David Liwingstonét. A Darwinét nem találom, pedig itt kell lennie valahol. Végre egy őr hozzávezet. Charles Robert Darwin, olvasom a szűrke síma márványlapon meghatódva. (Előző életemben, amikor biológiát tanítottam a besztercei liceumban, Darwin tanaival, az evolúció elméletével sokat foglalkoztam.) Ezért kívántam megtalálni a nagy angol természettudós sírlapját. Nem tudtam, hogy Robert névvel is rendelkezett. Sajnálom, hogy nem fényképezhetem le.
A kápolnák közül talán a 7. Henrik kápolna a legszebb. A névadója rendelte el, hogy díszítsék és fessék olyan gazdagon és szépen, ahogy csak lehet, hogy méltó legyen a királyhoz. Az is lett, a tudor gótika legszebb példája. A keskeny magas helység gyönyörű legyező boltozatát egy asztalon fekvő tükörben lehet alaposan szemügyre venni.
A kápolna “lakóiról” a továbbiakban részletesen beszélünk.
Az oldalhajóban az 1.Jakab álló kettős síremléken a következő felirat olvasható: “Sorstársak a trónon és a sírban, itt nyugszunk mi, Erzsébet és Mária, a testvérek, a feltámadás reményében.”
Az “ártatlanok szögletetében” 1.Jakab két kicsi gyermeke nyugszik, egyik bölcsőként ábrázolt sírban. 4.Edward fiainak, akiket a Towerben gyílkoltak meg, itt temették el újra a megtalált csontjaikat egy szarkofágban. Egyikük itt született a templom szentélyében, olvastam megdöbbenve. Hát az meg hogy lehetett?! El nem tudom képzelni. Mindegy. Vannak csodák, zárom le a témát.
A falakat címerek, zászlók díszítik. Az oltár alatt van a tízévesen trónrakerült 6.Edward sírja. Nagyszülei, 7.Henrik és felesége fekete márvány szarkofágon feküsznek, körülöttük 95 szent aranyozott domborműve sorakozik. Ide temették el I.Jakabot is. A kápolna másik oldalhajójában áll anyja, Stuart Mária skót királynő fekvő alakja.
A templomban sok emlékmű utal olyan személyekre, akik nem ide vannak eltemetve. Például a kijárat közelében látható Whinston Churchill síremléke. A földbe süllyesztett zöld márványlapon ez olvasható: Remember Winston Churchill, Emlékezz Winston Churchillre. Őmaga Oxfordban nyugszik.)
Mellette, szintén a földbesüllyesztve és piros virágokkal koszorúzva az ismeretlen katona sírja látható. A fekete márványlapon név nem szerepel, csak szöveg. Az első világháború sokezer elesettjének állít emléket. A tábla alatt egy azonosítatlan katona tetemét helyezték el, melyet Flandriából hoztak 1920-ban. A sírba a csatamezőről származó földet tettek. A felirat szövege így szól: “A néma katonák, akik nem akarták hőstetteiket nevükkel elhomályosítani.”
Megint hozzáfogott visítani a gépem, mert közeledtem a kijárathoz. Jaj, a kutya egye meg, hogy megijedtem. Milyen csúf hangja van! Olyan csúnyán visított, mint kinn az utcán a következő percekben mellettem elrobogó tűzoltóautó. Ijesztő!
A látottaktól szédelegve lépkedek az utcán, a szemerkélő esőben, a fiamra várva.
Jóleső érzéssel konstatálom, hogy a szél lassacskán fújja ki belőlem a szomorú, nyomasztó érzést, ami odabenn rámtelepedett. Igen, ez a szél most határozottan jólesik, még az eső is. Felfrissítenek.
Íme, jön is a fiam, mehetünk tovább.
Szerző: HP | ápr 27, 2011
Április 2.-án szombaton du. 6 órakor a zsúfolásig megtelt barátok templomába ünnepélyesen vonult be a főajtón P. Böjte Csaba kezében Szent László király erdélyi zarándokútját járó Győrből hozott ereklyéjével, amit a főoltárra helyezett, majd P.Böjte Mihály atya segédletével ünnepi szent misét celebrált,melynek főgondolata az volt: „boldog az az ember, aki az Urat féli”.
A szent mise után egy kedves műsor volt: 3 nagyobb diák és 3 kisebb tanuló régi dallamú furulya koncertet adott, s közben a furulyázók sorban egy-egy jellegzetességet mondtak el Szent László életéből, majd egy budapesti művésznő énekelt.
„Bűnbánó lélekkel, leborulva, kérjünk segítséget Erdély nagy védőszentjétől Szent László királytól, a minden napi gondjainkban” mondta Csaba atya.
Szent László Lengyelországban született 1046 június 27-én- Édesapja I.Béla magyar király édesanyja Richeza hercegnő (II.Mieszko lengyel fejedelem lánya).
Szent László király és neje Adelhaid rheinfeldi hercegnő lányuk Szent Piroska (1088-1134 aug.13.) Irén (Eiréne) 1104.től a bizánci Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár (1118 -1143) felesége lett, a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik, és augusztus 13-án tartják emléknapját. Kultuszát a római és görög katolikus egyház is átvette, s ugyancsak szentjei közé sorolja.
Szent László erősen keresztény hitű, bátor, harcias, magas termetű nagyon szigorú, de igazságos király volt. Az ő uralkodása idején avatták az első magyar szenteket: Szent Gellért püspök, Szent István királyt, fiát Szent Imre herceget, Szent András és Szent Benedek remetéket. Magyarországhoz csatolja Horvátországot és Dalmáciát. 1095-ben hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal. Előbb Somogyváron, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra az általa alapított Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté.
Szent László több csatában küzdött a betörő kun csapatok ellen. A Kerlés hegyi ütközetben ( Cserhalom). a herceg észrevesz egy pogány vitézt, amint egy szép magyar lánnyal nyargal a lova hátán. László herceg üldözni kezdi őket lovával és elkapja a kun vitézt és küzdeni kezdenek. Legyőzi a vitézt.
Sokáig élt a nép között az a hit, hogy a szent király „kijön” a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét.1354 nyarán, amikor a székelyek élethalálharcukat vívták a tatárokkal, öreg tatárok mesélték, hogy „valami nagy lovag járt előttük, magas paripán ült, fején arany korona, kezében csatabárd, mely hatalmas csapásokkal és vágásokkal pusztította mindnyájunkat”. (A névtelen minorita krónikája). Ő döntötte el az ütközetet a magyarok javára. A csata után a legenda szerint László király bebalzsamozott testét verejtékesen találták Váradon (Janus Pannonius).
Sok felé a Kárpát- Medencében a templomok belső falain falfreskók vannak a Szent László legendákat ábrázoló jelenetekkel. Környékünkön is Szent László legenda falfestmények vannak Bögöz, Székelyderzs, Homoródkarácsonyfalva, Bibarcfalva, Gelence templomaiban.
Most,a húsvéti szent időben alázatos, bűnbánó lélekkel Szent László segítségét is kérve készüljünk fel a Húsvétra, hogy a Feltámadás ünnepén örvendező lélekkel mondjuk: Alleluja! Feltámadt Krisztus e napon!
Vinczeffy Endre
Havazás lennék…
Hozzászólások