Szerző: HP | jún 19, 2010
( Titkok nélkül
él a test,
de meghal a lélek.)
Őrzi titkaid nyomát
a megrekedt idő
amerre jársz
virágon fán ujjaid hegyén
hasogató vibráló tűz
csendes ősi varázs
minden érintés
minden simogatás
mint egy megsárgult kép
kibontja éveid ívét
elmosódott vonalain
s mindig úgy látod
ahogy szíved érez
mikor egymáshoz bújt
a vágyakfüstezüstjén
a fény a kékhez
halványzöld árnya
az aranybarnához
Véredbe ivódtak színek
formák jelfoszlányok
titkok rejtekhelyek
mintha holt kráter lenne
múltadat keresed
oldva a kor bűvöletét
mely gúzsba köt
hogy felépítsd önmagad
vágyakat rejtélyt titkokat idéz
minden visszaölelés
ami volt
holdas éjek illatát
hozza vissza sorsod
mikor égi bércek
sziklamély csendek
meghitt szentélye vonzott
édes őrület
márvány-hideg és égi-tűz
minden tiéd volt
ami repít most is ha rágondolsz
hétpecsétes zár
lelki-kód
suttogás sejtetés
ész és szív formál
rád szabja hevét a Nap
ébredő tűzkelyhe
visszfénye borít lángba
ha hallgatsz ha beszélsz
cinkos próbatétel ez
néma fecsegés
így őrzöd titkaidat
Egyre gazdagabb leszel
és titokzatosabb
feltáratlan ősi kristály
rejtély szenvedély mámor
lobbant égi lángra
ők hoznak kínodra vigaszt
ők fogják kezed
hited erősítik
egymásba szédült csillagfénykörök
egy álomnyi lebegéshez
mesék üveghegyek
kamaszkori ábránd
míg szíved ver
átveszi ütemét
a szeret nem szeret
hajdanvolt sikolyos táncok
szelid lányregények
összekacsintó lázadástól
a vakká lett csendig
hordozod génjeid
tengert rengetőn tisztán
mit lobogó szelek
zúgó viharok
őriznek óvnak rejtenek
gyermeki hittel mint hajdanán
randevúk pásztorórák
eltévedtek és hazataláltak
boldog-boldogtalanságát
Köszöntsd őt
ha arra jársz ha hív
ha hívod
nyiss lopva kaput
mit soha be nem zártál
őrizd a titkot
a visszavárás keserű szomját
édesítők csókjával
meséld el neki az életed
mint aki csodák bűvkörében élt
hódolt és hódított
S ha rád ismernek
valakik valaha valahol
légy büszke rá
ne pironkodj
szívedre hallgass csupán
mikor mindezt
boldogan
Letagadod
(Seres László, Nagytarcsa)
Szerző: HP | jún 17, 2010
Németországban 36 macskafélét tartanak az emberek és ezek számtalan korcs változatát. 6 millió macskát dédelgetnek országszerete.
A macska tíz millió éves múltra tekint vissza. Az egyiptomiak fedezték fel, Mius-nak nevezték és olyan nagy tekintélynek örvendett, hogy a fáraók még be is balzsamozttaták és kicsi szarkofágba helyezték.
Aki megölt egy macskát, azt halálraitélték. Az égő házakból először a macskákat mentették ki.
Európába csak ezelőtt 750 évvel kerültek a macskák, a kereszteslovagok hozták hódítóútjaikról. Itt kezdetben igen mostohán kezelték. Németországban például a macskákat a boszorkányokkal együtt máglyán elégették.
Törökországban a hütlen asszonyokkal együtt zsákban megfojtották, mert a macska is szeret idegenekhez simulni…
Jóval később fedzték fel a németek, hogy a macskákat fel lehet használni kisegítőmunkálatokra is. Berlinben macskák húzták át a telefonkábelt vékony csöveken.
A macska, be kell vallanunk, sok tekintetben túlszárnyal bennünket:
Míg az embernek csak 5 millió szaglósejtje van, addig a macskának 19 millió. Szaglása ennél fogva négyszer erősebb, mint az emberé.
Míg az ember látási szöge 210 fok, addig a macskáé 285 fok.
A látásuk is sokkal jobb, mint az emberé, kevesebb fényre van szükségük, hogy lássanak.
A lábuk annyira rugózó, hogy 50 méter magasról is leeshetnek károsodás nélkül és oly fejlett a helyzetérző szervük, hogy mindig talpraesnek.
A veszélyt és az akadályt a hetedik érzékszervükkel, a bajuszszálakkal érzékelik.
Minden negyedik osztrák házban él legalább egy macska. Becslések szerint 1,4 millió és 525 ezer kutya él.
A macskabarátok kevésbé agresszívek és kevésbé mogorvák. A háziállat egy híd a modern ember és a természet között,- vallotta az osztrák Nobeldíjas professzor Konrád Lorenz. Egy macska, mondja, nemcsak dorombolni és enni tud. Mikor beszél vele gazdája, vérnyomása érezhetően lecsökken. Gyógyító hatással van a gyermek fejlődésére.
Macskát tartani nem olcsó dolog. Komoly összegre rúg az eledele, az alom, az állatorvosi látogatások, vagy a sterilizáció.
A Linz-i állatotthonban évente kb 200 macska vár gazdára.
Szerző: HP | jún 14, 2010
Ezerszín virágmezőben járunk,
Köröttünk zenél a nyári dél,
Fenn az égnek azúrjában
Ledéren fürdik a lusta fény.
Virágok ringanak a szél ölében,
Piros, sárga meg ibolyaszín,
S mint álmot idéző varázsmesében,
Feszülnek lelkünk húrjain.
M. Simon Katalin
“Anti” idill
Szavak, szerelmek, szenvedélyek
Nagyon magamra hagytatok
Az élet már elfordult tőlem,
S még ma sem tudom, ki vagyok
Pályi Zsuzsánna
Szerző: HP | jún 12, 2010
(Rejtély)
Árkádok alatt
Árkádok alatt álltunk
nyári zuhogásban
egymással szemben
vagy egymás mellett?
Menekülnünk kellett
az eső elől,
magunk elől,
egy vajúdó érzés elől,
mely úgy dobolt bennem,
mint aszfalton a féktelen zápor.
El ne állna még! –
ezt akarom,
jó alkalom
tisztázni, hogyan tovább?
Istenem, segíts nekem,
nekünk,
most légy velünk,
más nincs ellenünk,
magunk vagyunk!
Mosolyod rejtély,
megfejteném,
nem merem,
pergő dob visszhangja fejem,
perzsel a vágy,
nem kell semmi más
csak szó nélkül ölelj!
M. Simon Katalin (Sepsiszentgyörgy)
Gyümölcstelen holt ág
csak egy
álomnyi suhanás
varázsaként maradsz meg nekem
örökös hit
várakozás
hogy jössz majd lázas éjeken
forrón
lángolón öleltél
mégis átutazó voltál
dús lombjaim közt lettél
néma gyümölcstelen
holt ág
mely kihajt
ha tavaszt érez
de akkor is
ha átok ül rajtam
ha eldobsz
s a vágy semmivé lesz
viszlek
titokban
magammal
(Seres László
Nagytarcsa)
Szerző: HP | jún 8, 2010
Dermeszt a hideg, csontvézna fákon
holt lelkeket himbál a kába szél.
Árnyuk lóg fenn bíbor fénykötélen,
fagyba burkolt sírokon táncra kél.
Elmosódtak a lábnyomok a hóban,
a bánat is könnyeket eresztett.
Összesüppedtek a márványkövek,
térdre hullt fejfák, korhadt keresztek.
Befelé les, aki itt eltéved,
a holtaktól csak kérdezni lehet.
Koszorút zörget felettük a sors,
betűzi vakon a vésett neveket
hantok ölén, hol megtörik a fény
s rögből röggé lesz a síri világ,
az idő örök s végtelen a tér.
Isten áldását itt teríti ránk.
Ennyi csak az ember és ennyi a lét.
Egy volt életük, haláluk is egy.
Szerettek, öleltek öles tűzben,
itt a fagy honol, a szív megpihen.
Mit tudnak ők, mi van most felettük,
nyár tüze ég, vagy tél fagya apaszt.
A lélek él, mert jussa az öröklét,
csak a test jel az ősi föld alatt…
Hajts fejet, ha erre vinne utad
s a Nap Isten ölében találna.
Itt meríthetsz erőt az élethez,
hogy méltó lehess majd a halálra.
Seres László (Nagytarcsa)
Felelet László versére metafizikai értelemben:
Táguló perspektíva
Test
lélek
értelem
forgunk,
mint orsó
a térben
sirül a fonal
nő, gyarapszik
nem látod hol a vége
test
lélek
értelem
szállunk
mint levél
a szélben
köröttünk
egyre tágul a tér
míg eggyé válunk a fénnyel.
M. Simon Katalin (Sepsiszentgyörgy)
Szerző: HP | jún 1, 2010
Sokszínű folyó
Aznap történt, éppen aznap, amikor az előző szobát megnyitottam s mivel volt már benne néhány bejegyzés, ezért nem vághattam ki, hogy ezzel helyettesítsem.
De lejegyeztem, amit akkor el akartam mondani.
Nem igaz!
Ez nem lehet igaz!
Egyedül voltam ma idehaza Riedben, festettem.
A fenti képet éppen befejeztem s nézegetve, hogy mi lehet… tájkép, egy tó, nem inkább egy folyó, csak hát ilyen színes folyó nem létezik… nem folytattam tovább a gondolatot, hanem félretettem száradni a vásznat, felálltam az asztaltól, hadd lássam, nincs-e valami mozgás komputeremben. Volt! Vásárhelyről kaptam mailt, Györgyitől.
Elolvastam, majd utána kinyitottam a linket. Beleszédültem. Nem, ez nem lehet igaz!
The Most Unusual River In The World – A világ legkülönösebb folyója
.
A képeken látható folyó a Ca~no Cristales, amely a kolumbiai La Macarena város közelében található Dél-Amerikában. A folyó, amely világszerte a szineiről vált ismertté, sok nevet kapott már: “a folyó, amelyik a paradicsomba vezet”, “a világ legszebb folyója” vagy “az ötszínű folyó”.
Az esős és a száraz évszak között, éppen megfelelő vízállás esetén, az algák és moszatok sok variációja mintegy virágzásként káprázatos szineket ölt. Út nem vezet a folyóhoz, csak lóháton közelíthető meg.
http://www.youtube.com/watch?v=8GZE3FPHbmc&feature=related
Hozzászólások