….és…
(Horváth Piroska festőművésznek)
…és leborulnak eléd a színek
ölelnek fénybe csókolt árnyak
szerelem ez mit megfest a szíved
hódolat a nyíló virágnak
kibomlott szirmok parányi csodák
mikor ujjaid hozzáérnek
feltárják titkukat úgy hozod át
a semmiből a mindenségnek
és kész a mű Isten is megcsodálja
örökké él harmat névjegyed
míg lehajol s leszakít magának
mint akit virágnak teremtett
Seres László, Nagytarcsa
(2010 május 04)
Az élet szép! – most is e gondolattal ébredtem, pedig kinn hideg, esős időt pillantottam meg, amint széthúztam ablakomon a függönyt. Az emberek megint kabátban járnak.
De én a tegnapi kellemes naptól még mindig feltöltődve békésen, vidáman ébredtem. Jól aludtam, a zene világába merülve.
Megválasztom altató zenéimet, kis fülhallgatós készülékem ott áll az éjjeli szekrényen. Jobb, sokkal jobb, mint az altató tabletta volna. Zsuzsa mondja, hogy ő a gériáimmal alszik el. Ha lejár, s közben belealszik, a készülék kikapcsol magától.
Ma reggel még félálomban azon gondolkodtam, hogy életünk szép-e, avagy nem, az elsösorban tölünk függ. Mi irányítjuk sorsunkat. Mi választunk magunknak iskolát, pályát, lakhelyet, partnert. Néha könnyen, meglepetésszerűen ugranak be jó dolgok, máskor küzdenünk kell értük. Persze előfordul, hogy néha még úgy sem sikerül…
Folytassuk közösen a gondolatsort a mellékelt vers hangulatában, melyet Laci írt feleségéhez!
A képet is ő választotta hozzá képtáramból.
Színfolt
(Luminak)
Hogyha itt vagy velem
és fogod a kezem
a szemedbe nézve
benned magam lelem.
S felismerem véled,
hogy mily szép az élet!
Fekete Nagy László, Temesvár
Engedjétek meg, hogy itt köszöntsem az Anyákat, akik az élet tüzének hordozói, akik nélkül nincs emberi élet a földön.
Sajnos én már csak emlékező sorokat tudok hozni ide Anyámról két korábban írt versemben.
SZÉTHULLT PERCEK
Régmúlt idők ebédcsalogató
melegségével öleltél át.
Kendőd lehullt, hajadban éreztem
az ételgőz kapros illatát.
Fényt terített szemed, csillagabroszt,
csak nekem, míg mosolyod kigyúlt.
Feltálaltad sorsodat, úgy vártál,
mint Isten a tékozló fiút.
Így érkezem hozzád éveken át,
mint egy sóhaj, mint egy gondolat,
gyökeréhez visszahajló ágként,
hogy táplálj, enyhítsd a gondomat
s hallgass meg a szótlanság zajával,
megcsókoljam fáradt kezedet,
s összerakjam neked kárpótlásul
napokká a széthullt perceket.
VIRÁGOK
Anyám virágokról álmodott,
szívében őrizte a tavaszt,
hiába cibálta jeges szél
a hóba fúlt zörgő ágakat
s visított be az ablakrésen
zord ezüstje a morcos télnek,
arcán rózsák mosolya nyílott
reggelente, mikor felébredt
Kötényében hozta a napfény
harmatillatát lábujjhegyen.
Lerázta rólunk a zúzmarát
s úgy nevetett, mint egy gyerek.
Ébredt a nyikorgó, öreg ágy,
táncolt, szökellt a hópihe-had.
Kereste a négy kölyöklábat
a gyűrött nagykabátok alatt.
Ki törődött ott faggyal, téllel?
Csillagszemét az ég csókolta,
virágtestével hajolt fölénk,
hogy összefogjon egy csokorba.
Közben mesélt, hogy szép a reggel,
mert friss hó hullt a Körös-gátra
s kinyílott ablakunkban Isten
kristályba lehelt jégvirága.
Már egyre többször gondolok rá.
Keresem őt, ha éget a láz
s a hajnalok fénye felébreszt,
hol az utca, a tér, hol a ház,
a süvöltő tél, a vad folyó.
Látom anyám, ahogy álmodik
virágokról a csillagok közt.
valahol… mindig… tavaszodik.
(Seres László. Nagytarcsa)
Az alábbi anyagot mailben kaptam ma egyik budapesti, ritkán megszólaló blogtársunktól „Családi kör 2010-ben“ cimmel. A vers ismeretlen szerzője remélem nem haragszik meg érte, ha közzéteszem, inkább népszerűsítésnek, reklámozásnak tekinti. Ha véletlenül rá(nk)talál, kérem jelentkezzen, hadd gratuláljunk neki!
Családi kör (szabad változat Arany János nyomán)
Este van, este van: elpihen a világ!
Tévé előtt gunnyaszt mind az egész család.
Villog a képernyő, rombolja az elmét,
Sokan ebben lelik életük értelmét.
Csapong a hülyeség, az eget sodorván:
Horror, krimi, thriller az összes csatornán.
Frankenstein, Dracula, örülnek a kölykök,
A mama kedvence: nyafka Golden Girlök.
Véres, vajas-kenyér a temető falán,
Batman, ET-kukac jönnek egymás után.
Reggeltől esteig örömüket lelik
Ahogy a gengszterek egymást ütik-verik.
Étkezés helyett is a Supermant nézik,
Még a “dolgukat” is, bilin ülve végzik.
A képernyő elől el nem mozdulnának,
Napfényt, fákat, mezőt, talán nem is látnak.
Háziasszony nem főz, nincs helye panasznak,
Wrigley gumit rágnak, rája Colát isznak.
Zúg a rock-popzene, ártalmas a fülnek,
Hónapról hónapra egyre csak hülyülnek.
Gyereket nevelni? Eszükbe sem szökik,
Sokkal egyszerűbb, ha tévé elé lökik.
Ott aztán fejlődik, egyre okosodnak,
Sokan nem hogy írni, de olvasni sem tudnak.
Tévé előtt hasal, a kiszolgált kutya,
Évek óta nézi, azért olyan buta.
Haza jön a gazda, munkából fáradtan,
Felbont egy üveg sört, s tévé elé huppan.
Üveges szemekkel bámulja a krimit,
Éppen egy kispapnak szúrják ki a szemit.
Autók nyikorognak, robbannak a házak,
Kéjelegve nézi, amint torkot vágnak.
Emberevő cápa, kisgyereket fal fel,
Akit fürdés közben, szüleitől mart el.
Élvezi a család, Hasfelmetsző Jack-et,
S hogy kell beváltani, fedezetlen csekket.
Bankot kirabolni, csupán egy pillanat,
Tisztviselő rendőrt, lövik, mint a nyulat.
Spriccel, folyik a vér, a padló is síkos,
Ilyenkor a tévét kikapcsolni tilos!
Egyik gyerek titkon, apja zsebébe nyúlt,
Hátha akad benne: alma, netán kisnyúl.
Egyiket sem leli: helyettük a halál:
Csőre töltve nehéz belga pisztolyt talál.
Fegyver nélkül járni életveszély máma,
Hálával gondolnak “Nagy Amerikára”!
Hogy ez hová vezet, leírni is félek,
Ettől “nemesedik” a gyermeki lélek!
Pisztoly, bicska, bomba és egy rozsdás bökő,
Így ragyog előttünk “egy új és szebb jövő”!
Ez a címe az egyik hangoskönyvemnek, amelyben az alábbi anyag szerepel. (Legszívesebben hanganyag formájában tenném be, de ahhoz szükségem volna a Marika segítségére.)
A tegnap éppen festettem, amikor egy belső sugallatra felálltam, átléptem a másik szobába kinyitott komputeremhez, megnézni, van-e benne valami mozgás.
A postaládámban egy Zsuzsától jött üzenetet találtam:
“… Szomorú hírt kell közölnöm: Judit mesterséges komában fekszik Noviszadon a kórházban, az angyalok vigyáznak rá!”
Elsötétült elöttem a világ.
Kicsoda Judit? Ime a hangoskönyvemben szereplő anyag:
Vannak az ember életében találkozások, melyek rövid ideig tartanak, de kitörülhetetlen nyomot hagynak. Ez történt Judittal is. Ő azt állította, amint bejött az ajtón, hogy mi már találkoztunk egyszer. Meg is mondta hol. Nem emlékeztem rá, most sem tudom felidézni. Egy nagyobb társaságban történt. Ja, hát akkor azért nem emlékszem. Mert én olyankor „visszavonulok“, legtöbbször hallgatok, mert egy nagyobb társaságban mindig van egy-egy személy, aki amolyan, „tessék rámfigyelni!“ módon viszi a szót. Hangoskodik. Vagy sokat beszél, vagy hangosan beszél, vagy nagyokat kacag, mindenképpen magára tereli a jelenlévők figyelmét. Én pedig „jólnevelt gyermek módjára“ hallgatom őt. Vagyis ráfigyelek és hallgatok. Nem, nem szeretem a nagyhangú, csiri-csáré társaságot. Jobban kedvelem a kettesben, vagy hármasban eltöltött találkozásokat. Olyankor oda tudunk kölcsönösen figyelni egymásra.
Ez történt most is. Oly intenzív volt a beszélgetés és oly magasszintű, hogy többször is megjegyeztem: ti veszitek észre, hogy milyen érdekes dolgokról tárgyalunk. Igen, ők is megerősítették ezt, Zsuzsa és Judit.
Hogy nemcsak számomra volt kellemes, sőt felemelő az együtt eltöltött idő, bizonyítja a következő levél. Előzménye az volt, hogy amint hazaértek, rögtön felhívott Judit telefonon, s én arra kértem, inkább írja le, vesse papírra, amiket elmondott, mert én utána nem tudom olyan szépen leírni, rögzíteni. Kár volna elvesszenek szép szavai, gondolatai.
Jó, akkor most meg is teszem, búcsúzott el.
Íme a levél, ami postán érkezett Welsből. (Judit különben nem Welsben lakik, hanem a Vajdaságban, ide csak a növéréhez jött látogatóba. És Zsuzsa hozta el hozzám, Riedbe.)
“Köszönet Piroskának! Wels, 2008, jan 7
Nem vagyok sem író, sem költő, úgyhogy csak egyszerű szavakkal szeretném megköszönni ezt az igazán gyönyörű délelőttöt, amit nálad töltöttem. Megköszönni azt a lehetőséget, hogy egy ilyen nagy művész és mégnagyobb ember társaságát élveztem és hogy ilyen könnyedén folytattuk a “társalgást”, amely mondhatni felért egy tanulmányi előadással, és mégis nagyon egyszerű emberi szinten történt.
Azért mondom ezt, mert én egy igazán egyszerű, hétköznapi ember vagyok, és mégis melletted úgy éreztem magam, mintha egy más világba pottyantam volna. Szerintem ez is azt mutatja, milyen nagy egyén vagy, azaz nagy EMBER!!! (Az ember csupa nagybetűvel és utána három felkiáltójellel írva.)
Igazán magasztaló érzés volt nálad lenni, beszélgetni, és az érzés továbbra is fennmarad, és nemcsak az emléktárgyaknak köszönhetően, amiket adtál s amiket ezúton újra megköszönök. Szeretettel fogom őket vigyázni és mondanom sem kell, hogy gondolni fogok rád sokat, és nemcsak akkor, ha a képeidet nézem! A jó Isten áldja meg minden léptedet, életedet és munkásságodat, még nagyon sok éven keresztül.
Maradok örökre hű hódolód és barátod, Judit.
Sok-sok puszi!!!”
Drága Judit, látod, mennyire nem az iskolai évek számítanak. Remélem érezted telefonbeszélgetésünk során a válaszomból, hogy őszintén mondom: nem az számít ki hány osztályt mond magáénak, hanem fontosabbak egyéb emberi értékek! Te is ugyanolyan magasan szárnyaltál, akár mi, csodálatos meglátásaidat fejtegetve. S megvallom, egy adott pillanatban arra gondoltam, vajon mi lehet a foglalkozásod, mennyire okos nő vagy, s talán mondtam, hogy gyógyszerésznek saccoltalak, nem tudom miért, de azt hittem az vagy.
Tudjál róla, egy fél fokkal sem vagy alacsonyabbrendű alsó fokú végzettségeddel, amit szabadkozva elárultál, mint sokan olyanok, akik egyetemi diplomával dicsekednek. Nem, Judit, te egy nagyon értékes ember vagy! S nagyon várom hogy újra meglátogass Riedben, mikor eljössz megint Ausztriába, hogy folytassuk azt a rendkívül érdekes beszélgetést.
Becsüllek és szeretlek! És visszavárlak!
Piroska
(Szédelegve visszavonszoltam magam hogy elrakjam festékeimet, de reszkető kezekkel még festettem egy kicsi képet. A mellékeltet.)
Életvonalam
Mikor megjön a tévé újság, a Funk Uhr, az első dolog, hogy elolvasom a heti horoszkópomat. Én Hal vagyok, Fische. (Más horoszkópokban: Sólyom, Korsó, Fehér víz, Köris, és egyebek.)
Ha beválik, amit jósol, azt mondom: hát igen, ez benne volt a horoszkópomban is.
Ha nem válik be, – hát Istenem! Nem lehet mindig igaza…
Vagy beválik, vagy nem.
http://www.femina.hu/ezo/nepek_maja_horoszkop
http://www.blush.hu/horoszkop/168
http://enegy.blogter.hu/274118/egyiptomi_horoszkop
http://anime-sekai.hupont.hu/2/japan-horoszkop
http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=28058&a_id=453478&h_id=88364
http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=30586&a_id=501728&h_id=95667
http://www.harmonet.hu/horoszkop.php?page=kulonleges&hkulonleges_id=4&hkjegy_id=39
http://www.tar.hu/varazsgomb/kinai.htm
Na, gyerekek, jó szórakozást!!!
Hozzászólások