Szerző: HP | jún 4, 2009
Drága Piroska!
Kiállításoddal láthatóvá tetted a láthatatlant! Érzéseid és életigenlő szemléleted felejthetetlenné tette azt a pár napot, amit az intézetünkben és együtt töltöttünk! Boldog életet, sikert, és egészséget kívánok, szeretettel Lengyel Ingrid, Állami Vakok Intézete, Bp
Piroska! Nem véletlen, hogy ez a neved, PIROS, üde szíved, lelked mindenkit megérint. Erőt, szeretetet sugárzol, melletted az ember nem lehet szomorú, mert feltöltöd és az áramlik a képeidből is!
Ahányszor eszembejútsz, arra gondolok, remélem nekem is sikerül majd ilyen dinamikus, szeretetteljes nővé válnom! Bízom benne, hogy ezt követni tudjuk és még találkozunk. Figyelni fogom munkásságodat és egy életreszóló barátsággal várlak bármikor, ha erre jársz. Köszönettel Leányvári Korinna
Csodálatosak az alkotások, köszönöm ezt a csodás ajándékot! Szeretettel V. Gáborné
A virágok szinesítik az életünket, és köszönöm, hogy ennyi árad belőled! Tetszik, ahogyan a hátteret is felhasználod a kompoziciókban. Köszönettel H. Éva
Köszönöm azt az élményt, amit a kiállítás okozott lakóinknak!
Piroskám, meghatódva léptem be a kiállításodra, melyet Úttörőként nyújtottál azon embereknek, akiknek a művészet „kézzel foghatóvá” vált! Kívánok még sok sikert! Tanítványod, Edit, Bánlakiné
Bp, 2009, május 25
Szerző: HP | máj 29, 2009
Mily sokszínű az ember egyénisége, és mennyi kincset rejt mélyében a lélek !- ezek a gondolatok kóvályogtak fejemben a festés utáni nagytakarítás közben, mert néha- néha pihenés gyanánt le-leültem a gép elé, hogy lássam melyek az újdonságok. Piroska, Erzsike, Ildikó és annyi más rejtőzködő tehetség, akik ma kilépnek a fényre megmutatni önmagukat és örvendeztetni a világ szemeit-lelkét. örülök, hogy Tibor gyógyul és újra köztünk van. Piroskának Párizs hozza meg mindazt, amit elvár tőle!
És most hadd közöljem veletek én is az örömhírt, mely kopogtatott életem ajtaján. A hét elején megjelent a budapesti Pont Kiadónál a Tavasztól télig c. gyermekvers kötetem, amely az Ünnepi Könyvhéten jelen lesz a Pont kiadó sátrában (10-es) a főszínpad hoz közel. Íme a kiadó ismertetője: Megjelent!!!
M. Simon Katalin: Tavasztól télig. Gyermekveresek
Ritmus nélkül nincs rend a világban. M. Simon Katalin verseskötete a négy évszak szabályos lüktetésére épül, a négy évszak ritmikus körforgása az elv, amely szerint csoportosította e kötet verseit.
E kötetben megtalálja az olvasó a mindenkori gyermek tarka-barka egyéniségét, világát, mozgásvágyát, a gyermekben tomboló egészséges energiát, amely minden ritmusok és rigmusok forrása; e versekben benne van a gyermek kifogyhatatlan vidámsága, játékossága, a természet közelségének határtalan vágya, valamint a gyermek olthatatlan humor-igénye.
E kötet segítségére válhat minden nagymamának, aki unokájával szeretné megismertetni a magyar nyelv ritmusát, dallamát és szívügyének tartja a gyermek nyelvi kincstárának gazdagítását! Ez a kötet különösen a szórvány-területeken élő szülőknek, pedagógusoknak nyújt nagy segítséget, hiszen változatos szókincset találnak e versekben; és ritmust, hangsúlyozást, szépen kiejthető hosszú magánhangzókat. „Szép szóra”, hangsúlyos beszédre szoktatja, segíti e kötet olvasóit.
Végh Ibolya színes, hangulatos illusztrációi segítik a versek üzenetének elmélyítését.
M. Simon Katalin nyugalmazott tanítónő, Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön él.
Formátum: A/5, oldalszám: 56 oldal, színes illusztrációkkal, színes borító, kartonált, Ára: 1600 Ft / 23.7 RON
ISBN: 978-963-87952-3-6
Megrendelhető innen:
rendeles@pontkiado.hu 20% kedvezmény + postaköltség Magyarországon
és
pontfix@gmail.com 20% kedvezmény + postaköltség Romániában
Szerző: HP | máj 29, 2009
Kata emléke mélyen belevésődött tudatomba.
Talán az egész Touch me kisérletre vonatkozó legsokatmondóbb megjegyzés származik tőle.
A két első nap sokat tapogatta, simogatta a képeket figyelő, mosolygó arccal, s a harmadik nap, amint kezébe vette az egyik munkát, felkiáltott: Ezt én még nem láttam!!!
Hihetetlennek tünt, amit hallottam, ezért rákérdeztem: mit mondtál?
Megismételte: Ezt a képet én még nem láttam. Hol volt mostanig?
Kérdezte ezt egy teljesen vak leányka, aki minimum száz, de méginkább több képet megszemlélt ujjaival az előző két napon, észrevette, hogy egyet még nem látott!… Elgondolkodtató, sokatmondó megjegyzés. Azóta se megy ki a fejemből.
A vendégfüzetemben a következő nyomot hagyta.
Kundra Kata látássérült tolmácsolásával lejegyezte Damó Réka:
„A mai nap megtáncoltatta a lelkem.”
A választott ajándék-képen egy erdőt látok, ahol fekszem a fűben, énekelnek a madarak, nekem dalolnak… Be fogom kereteztetni.
Egy másik képen méhkaptárt látok, tele méhecskékkel, porozzák be az illatos virágokat, boldogságot árasztanak, mert boldogan élnek.
A „Csíkos kép” nekem a gitár húrjait juttatja eszembe, a vidámság húrjait.
(2009 május 23)
U.i. A képek versírásra ihlettek, holott még eddig nem írtam verset.
Szerző: HP | máj 28, 2009
Üdvözöllek Drága Blogtársaim, szobámnak sötét sarkából, amelyik megengedi nekem hogy nagyon közel legyek Hozzátok! Mindannyian, többé vagy kevésbé a sötétben tapogatózunk, s kimondhatatlanul jól esik amikor valaki, reánk gondolva, nyújt nekünk valamit, ami szebbé, tartalmasabbá teheti életünket, elsimithatja szenvedéseink hullámait.
Piroska édes, te egy ilyen Valaki vagy, te szórod Önmagadat,a szépet, a jót, a bátoritást, az eggyüttérzést igénylő, magát elhagyatottnak érző világ felé. Nem is tudjuk mindezt megköszönni neked. Adjon a Jóisten neked továbbra is sok erőt, hogy még sokáig tudd megörvendeztetni ezt a világot, fessél szebbnél szebb képeket látóknak és vakoknak egyaránt, és nem utolsósorban ahhoz is, hogy ügyes “kézzel” kovácsold össze továbbra is rokonlelkeink blogját, ahol mindannyian annyi sok energiakvantumot cserélhetünk egymással, s igy felsőbb energiaszintekre kerülve érezzük, hogy jómagunk is többet nyújthatunk a körülöttünk levő világnak.
Hálás köszönet mindezért a magam, s az összes Többiek nevében, akik mindezekből részesülhetünk.
Szerző: HP | máj 26, 2009
Kedves Piroska!
Élmény volt Veled megismerkedni, három olyan világgal találkozni, amelyet én is jól ismerek, látni a Toch Me képeket, átélni azt az érzést, amely személyiségedből árad. Korinna szólt, hogy küldjem el Neked a megnyitó szövegét, íme:
„Egész életemben a boldogság forrását kerestem. Bejártam a világot, beszéltem királyokkal és koldusokkal, katonákkal és földművesekkel, néhány bölccsel és sok-sok bolonddal. Ma már tudom, hogy merre van az út, amely a boldogság forrásához vezet” – egy erdélyi író, igazi mesemondó, Méhes György szavai ezek. Egy bűbájos és bölcs emberé, akit túl a kilencvenen személyesen is megismerhettem.
Amikor a körülöttünk lévő alkotásokat megláttam, amikor alkotójuk, Horváth Piroska életéről olvastam, akkor kaptam le a polcról az író-mesemondó szavait. Jobban meglepődtem, mint gondoltam: mennyire hasonló mesevilág, hasonló gondolatok, hasonló kötődések. A művésznő sohasem felejtette el, honnan jött: Erdélyből, egy természetesen tiszta világból. Művei kifejezetten magyar világot tükröznek. És benne van sokminden az őt befogadó Ausztria kedélyéből, bájából. Valami azonban nagyon egyedi. Horváth Piroska itt és most három dimenzióban mutatja be festészetét, ezekkel az alkotásokkal a látássérülteket szólítja meg, számukra teszi érthetővé, elérhetővé, szó szerint is kézzel foghatóvá az évezredek alatt mindig is csak a szemet gyönyörködtető művészeti ág alkotásait.
Most, itt, a megnyitón, sokan méltatják még a fiatalok energiájával újat próbáló művésznőt, mondunk majd köszönetet a tárlat idején és utána is Horváth Piroskának.
Én hadd szóljak egy kicsit másokról is. A Vakok Állami Intézetéről. Két éve kötődök az itt élőkhöz, itt dolgozókhoz. Közhely, hogy a látássérültek sorsa a más sérüléssel élőkhöz képest is nehezebb. De itt mindent megtesznek, ami megtehető. És nem az ellátásra gondolok. Hanem arra, hogy eredeti kiállítások nyílnak, hangversenyeket, sporteseményeket rendeznek, művészek csatlakoznak az intézményhez. A folyosón ott a „csak nekünk” készített maszkkiállítás, itt a teremben mától Horváth Piroska tapintható képei vannak. Ez utóbbi egy képzőművészeti sorozat első gyöngyszeme. Néhány nap, és Kiss György világhíres érmének tapintható változata és a művész több más alkotása is megérkezik. A sorozat harmadik eleme, amikor minden kedves látogató, aki már tapintással megismerte a művészek műveit, maga is alkothat – átalakul egy időre a helyszín igazi alkotóműhellyé. A sorozat szervezőinek köszönet, mert tudják vagy sem, de a mai modern, akciókkal bővített múzeumi koncep-cióhoz méltó tavaszi képzőművészeti sorozatot állítanak a közönség elé.
A sérült emberekkel lehet együtt érezni, lehet nekik segíteni a mindennapi teendőkben. De igazán emberi az élet akkor lesz, ha senki sem marad ki mindabból, ami az életet gazdagabbá teszi. Köszönet tehát mindenkinek, aki a szervezésben részt vett, aki itt ma és a következő napokban megjelenik.
Idézettel kezdtem, idézettel fejezem be ezt a néhány mondatot. Horváth Piroska blogbejegyzésében olvastam: „Szorítsatok nekünk, hogy a következő három nap Budapesten jól sikerüljön, hogy tudjuk belopni ma-gunkat azok szívébe, akik nem láthatnak, csak hallhatnak, kezükkel érinthetnek minket, és a képeimet. Kívánjatok sikert az „Érints meg”, a „Touch me” sorozatnak! És nehogy elfelejtsetek!” A kiállítást ezennel megnyitom.
Tardos Julia, 2009.május 23-án
Szerző: HP | máj 22, 2009
Hosszú és bonyodalmas út előtt állok, négy országban cikázok az elkövetkező napokban, hetekben. Ingolstadt-Bécs-Budapest-Kolozsvár-Párizs-Kolozsvár-Bécs-Ried és ott célbaértem. Ott újra lesz internetem.
Nem tudom máshol hogyan oldom meg, hogy Hozzátok szóljak, egyáltalán hogy új anyagot tegyek be. Ne vegyétek tehát lustaságnak, nemtörödömségnek, ha nem sikerül kapcsolatba lépnem Veletek.
Gondolatban továbbra is, végig magam mellett érezlek és szeretettel, családi melegséggel ölellek át Benneteket. Nagyon igénylem a közelségeteket!
Egyelőre szorítsatok nekünk, hogy a következő három nap Budapesten jól sikerüljön, hogy tudjuk belopni magunkat azok szívébe, akik nem láthatnak, csak hallhatnak és kezükkel érinthetnek minket és a képeimet. Kivánjatok sikert az Érints meg, Touch me sorozatnak!
És nehogy elfelejtsetek!!!
Hozzászólások