Szerző: HP | okt 3, 2008
Ildikó írta:
Tudjátok mi jutott eszembe? Piroska az egyetlen, aki személyesen ismer mindőnket, s olyan jó kis csapatot alakított ki. Biztos valami varázserő rejlik benne, vagy én nem tudom mi. Mindenesetre általa a világ minden tájáról idecsöppenve közel érezhetjük magunkat egymáshoz. Izgulunk Erzsikéért, hogy sikerült-e a szemműtéte, örülünk Enikő vidám kurjongatásainak, – szinte még halljuk is, és feldob bennünket, ha elszontyolodnánk egy kicsit, együtt örülünk Tibor sikerének, bátorítjuk Piroskát “ültessen” még tengernyi kedves virágot nekünk. És most jutott eszembe, hogy keressük Ibit, aki egy ideje nem jelentkezett nálunk.
Hahó Ibi, hol vagy? Hiányzol!
Nagyon szépet írtál Ildikó!!! Finom reggeli csemege volt, amit többször is elolvastam.
Csak aki fogni képes a “varázs-hullámaimat”, azt tudom “fogva tartani”. Akit csak megérint a hullám, az hamar kilép a keretből. Sok eset bizonyítja ezt.
De, hogy ez a mi kis csapatunk nagyszerű, összetartó, azt aláírom!!! Együtt drukkolunk, örülünk egymás sikereinek, mint most a Tiborénak, vagy aggódunk ha valamelyikünknél problémák adódnak. Pillanatnyilag Erzsikének szorítjuk markunkat. Úgy érzem, igazi közösségi szellem uralkodik társaságunkban, amelyből erőt meríthetünk mindnyájan.
Igazam van?
Szerző: HP | okt 1, 2008
Hihetetlen, hogy Wass Albert író milyen sok pro és kontra indulatot vált ki az emberekben. Napjainkban többet, mint bárki más. Már-már vetekedik a politikusokkal…
Mikor elolvastam jó néhány évvel ezelőtt egy erdélyi vendégemtől ajándékba kapott A funtineli boszorkányt, előbb csak kézbevéve, majd belelapozva, aztán egyre jobban belemerülve, végül mindent félretéve, faltam, akkor még semmit nem tudtam róla. Nem hallottam előtte a nevét se. Utána ő lett a kedvenc, akinek minden könyvét, amihez hozzájutok, igyekszem elolvasni.
Érthető tehát, hogy a Fábián Tibor holnaputáni könyvbemutatójára szívesen elmentem volna, ha a helyszíntől (Bajorországtól), ahol pillanatnyilag tartózkodom, nem választana el sok száz kilométer.
Lélekben mégis ott leszek Váradon a Lorántffy Zsuzsánna Református Egyházi Központ múzeumtermében, délután 5 órakor. S iszom majd (szomjasan) a róla elhangzottakat. Róla, aki szószólója a szépnek és igaznak.
Szerző: HP | Sze 30, 2008
http://picasaweb.google.hu/ibaranyister/BalCaritativMaria2008#
Most fotókat mutatok nektek a nagy eseményről, a szeptember 6.-i temesvári Mária Karitatív Bálról, amelyen tíz virágképemmel vettem részt. A bál nagyasszonya, Bárányi Ildikó doktornő küldte ezt az anyagot. Én egy 35 perces zenés fotóalbumot készítettem a nem mindennapi rendezvényről.
Kattints rá a fenti címre!
Szerző: HP | Sze 26, 2008
Na, hát ha újra ilyen szépen összegyűltünk, hozom is a kávét!:) Még felcsörgetem Tibort, hátha ő is velünk tart. Hátha van öt percnyi ideje, bekukkintani közénk.
Remélem mindenki jól van, Erzsike jobban érzi magát, Ildikó, az aranyvirág is összeszedte magát a Dali-óra állapotából,:) Enikő pedig frissé, vidámmá vált a hosszú erdélyi nyaralás után.
Ma Enikőre fogunk figyelni, hátha mesél nekünk élményeiről, a szülővárosáról, Besztercéről, meg az enyémről, Décséről, mert gondolom ott is járt, mesél a havasokról, az emberekröl, a kifogyhatatlan, mindig lenyűgöző szeretetről…
Utána Erzsike kell elmesélje a műtétjét s a gyógyulási folyamatát.
Közben fogyasszátok a süteményt is, meg hozom a virágot. Nektek!
Szerző: HP | Sze 24, 2008
Legtöbbször hálás vagyok, hogy az internet létezik, és én ily módon tarthatom a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik a számomra fontosak, vagy pont az internet közreműködésével fontossá váltak.
De mi volna, ha nem volna?
Talán az egy évvel ezelőtti találkozásunk Piroskával már csak egy szép emlék lenne. Nézegetném a fényképeket az akkori Idősek Hetéről itt az Otthonban és felidézném a Piroska képeiből készült kiállítást, melynek összeállításában aktívan részt vettem.
Emlékeznék arra, hogy vendégül láthattam az otthonomban, s emlékeztetne rá folyamatosan a kép az ágyam fölött, amit ő festett.
Azután egy idő után sok-sok más emlék elfödné ezeket.
De itt van az internet. Kommunikálunk egymással rendszeresen és él bennünk az a vágy, hogy nekünk még találkoznunk kell.
Ő is ír, én is, ő is fest, én is, ő is imádja a természetet, én is, ő is imádja a hazáját, én is, ő is magyar, én is, ő is valami szépet, valami jót szeretne nyújtani másoknak, én is, és a távolság sem lehet akadály, hogy egymásban a pozitívumokat erősítsük, mert hála Istennek ezen segít az internet.
Köszönöm, Ildikó! Szépen fogalmaztad meg az internet szerepét életünkben. S mintha az én gondolataimat foglaltad volna össze…
Szerző: HP | Sze 22, 2008
Az Inn-parti kisváros, Schärdind mindig tartogat valami meglepetést számomra.
Utolsó látogatásunk alkalmával Éva vette észre a főtéri Kristóf szobor medencéjére állított ötletes szobrot. Persze gránitból, mert hát Schärding el sem képzelhető a gránitja nélkül. (Ki gondolná, hogy nemcsak a városka tereit és utcáit borítja gránit, de még a Moszkvai Vörös Teret is. Jaj, vajon ma is így nevezik? Ezt nem is tudom. Tehát Moszkva központi terét schärdingi gránit borítja! Kicsi a világ nem?)
Oda utazván, azt is Éva vette észre, hogy ni, ott van a gránit bánya! Valóban! Én megvallom soha nem figyeltem fel rá, azt hittem valahol a föld mélyében rejtőzik. A hegyoldalból felszálló por, meg a gépek mozgása árulkodott arról, hogy az lehet a nevezetes bánya. A híres gránit bánya.
Persze gránit múzeum is létezik a városkában, ahova még belépőt sem kell fizetni. Mégsincs sok látogatója. Az emberek úgy mennek el mellette, hogy észre sem veszik. Nem csoda, én is későn, már nem is tudom hányadik látogatásom alkalmával pillantottam meg a táblát.
De most térjek vissza a szoborra!
Nem mondhatni, hogy valami művészmunka volna, inkább az ötlet szellemes. Mert maga az „alkotás“ egy négyzet alakú farámában álló, láncon csüngő gránit kocka. Olyan, mintha lentről a földből emelték volna ki. Mondom, nem az az érdekes, hanem a hozzáfűzött szöveg.
Ez egy meteorológia kő, olvashatjuk a táblán, amelyről rövid rátekintéssel értesülhetünk az időjárás helyzetéről. Nagy dolog! Mert figyeljük csak tovább a szöveget!
Ha a kő nedves, az arra utal, hogy esik az eső.
Ha száraz, szép idő van.
Ha árnyékot vet a földre, süt a nap
Ha a felső fele fehér, akkor havazik
Ha mozog, fúj a szél
Ha ugrál a láncon, földrengés van
Ha eltűnik a helyéről, nagy vihar van
Szellemes, nem?
S ráadásul bárki elkészítheti magának a kicsi meteorológia állomást, kirakja az udvarára s leolvashatja róla az aktuális időjárást…
Hozzászólások