Szerző: HP | feb 3, 2008
A kriptában a síremlékek közt, legnagyobb megdöbbenésemre, valakit Colát látok inni. Ezt a gyalázatot! Amott meg valaki uzsonnázik! Hát ez mit jelent?! Nem lehet igaz! – nézek körül megdöbbenve.Hirtelen frissen főzött kávé illata üti meg orromat! S íme, mit látnak szemeim! Uram teremtőm! Létezik?! Létezik. Emberek ülnek asztaloknál és kávéznak, falatoznak, beszélgetnek, olvasnak. Pincérek szorgoskodnak körülöttük, hordják a rendeléseket.
Te jó ég! Hova kerültem?!
Kávézót nyitottak a St.Paul kriptájában! – The Chrypt Café (Kriptakávézó) – olvasom a feliratot. Angol humor, mondom rá diktafonomra.
Na, de ezt nekem is ki kell próbálnom! Nyomulok a pultasztalhoz s máris rendelek kávét, hozzá süteményt.
Egy waterlooi harcos fehér márvány szoborcsoportjával szembeni üres asztal mellé telepszem. Az elesett harcos lovára dőlve fekszik, fölötte a védőangyal. Amint látom nem igen állt mellé, mikor kellett volna. Most már hiába őrködik felette. Késő.
Ezt az élményt! Jaj, nem adnám semmiért, hogy itt vagyok, súgom diktafonomnak.
Pali újra hív, tudni akarja hol vagyok. Mondom, a St.Paul kriptájában kávézom. Nagy kacagás rá a válasza.
A telefonbeszélgetésem senkit nem zavar, nem is hallják, mert közben stílszerű templomi muzsika (!) szól.
Szerző: HP | feb 2, 2008
A templomban jóformán keveset nézelődöm, feltekintek a Suttogó galériára, ahova nem akar felvinni a lábam, aztán ösztönömre hallgatva, helyette inkább nyomulok le a kriptába. Látom, oda nem kell külön fizetni.Tudom, hogy a St.Paul kriptája a legnagyobb egész Európában. S hogy oda van eltemetve a szobrász Henry Moor, akinek több munkáját láttam szerte a nagyvilágban, utoljára a kanadai Torontóban, előtte Bécsben. Továbbá a trafalgari győztes, Nelson admirális nyugszik benne. Koporsóját egy francia hajó fő árbócából készítették s egy fekete-fehér márvány szarkofágba helyezték.
Ott nyugszik Wellington herceg is, a vaskezű generális, a Napoleon bukását eredményező waterlooi győzelem hőse. Oda temették London híres festőjét, Turnert, meg magát Wrent, a templom építőjét.
Azt is tudom (hisz felkészülve mentem Londonba) hogy Wren emlékművén az alábbi szöveg áll latinul: Te, aki ezt olvasod, ha egy emlékművet keresel, nézz körül.
Egy falitábla állít emléket az emberiség megmentőjének, a penicillin feltalálójának, Flemmingnek is.
Nem olyan félelmetes, mint Bécsben a Stephansdom kriptája, vagy a császári kripta, szépen ki van világítva, – súgom diktafonomra. Lássam, megtalálom-e az említettek síremlékeit.
Sajnos nem került rá sor, mert elterelődött róla figyelmem. Elmondom , miért.
Szerző: HP | feb 1, 2008
A város legmagasabb istenháza, a 157 méter hosszú, 76 méter széles, az egyetlen kupolás (!) anglikán templom gótikus, barokk és reneszánsz elemek keveréke. Legszebb része a kupolája, mely 122 méter magasra nyúlik. Csak a római Szent Péter bazilika magasabb.Nagyharangja, a Great Paul (a legnagyobb egész Angliában, közel 17 tonna súlyos), mindennap délben egy órakor öt percen át szól. Ezenkívül csak rendkívüli esetekben. Gyászharang, mely csupán a királyi család tagjainak halálakor, valamint a püspök és a templom dékánjának halálakor szólal meg, de csak abban az esetben, ha még funkcióban érte őket a halál.
A második világháborúban 100 önkéntes tűzoltó védte a katedrálist, melynek középen egy emlékművet állítottak nekik. Megérdemelték.
A faragott főoltár a két világháborúban elesettek emlékműve. Ilyennel még nem találkoztam sehol. Igen szépnek találom ezt is.
Naponta négyszer tartanak benne istentiszteletet, óránként könyörgést, s az esti zsolozsmát kórus kíséri. Belseje kellene csillogjon az aranytól, mozaiktól, plafon freskóktól. Sajnos nem csillog. Kormos, fekete, látszik, hogy renoválás előtt áll.
A templom akusztikája oly tökéletes, hogy fent a kupola Suttogó galériájában a fal mellett elsuttogott szó érthetően hallatszik 30 méterrel távolabb, a szembenlevő oldalon is.
Ezt sajnos nem próbáltam ki, egyrészt, mert egyedül voltam, nem lett volna akinek suttogjak, másrészt, mert oda külön belépőt kellett volna fizessek. Harmadszor, mert sok-sok lépcsőfokot kellett volna megmásszak hozzá.
Onnan betekinthettem volna a templom belsejét, de ha már ott lettem volna, akkor persze meg kellett volna másszak még pluszban legalább kétszer annyi lépcsőfokot a külső Kőgalériáig, hogy élvezzem az alattam elterülő fenséges kilátást, az egész Londont.
A legszebb kilátás a még magasabban fekvő Aranygalériából van.
Tán nem is felfelé, hanem 677 lépcsőfokon lefelé lépkedve lett volna legnehezebb az utat megtennem. Nós mindehhez a lábam azt mondta, hogy “No!” Ezzel a dolog el volt intézve. Mert abban a “No!”-ban az is benne volt, hogy “No comment!”
Szerző: HP | jan 31, 2008
A főportál előtt Anna királynő állószobra fogad. Az ő uralkodása alatt fejezték be a templom építését. Szegény nő! 17 terhesség után csupán 5 élő gyermeket szült s egyik sem érte meg a felnőttkort. Ez vezetett a Stuart vonal kihalásához. A St. Paul nagy események színhelye volt: Churchill temetése, Charles és Diana esküvője. Mikor ez utóbbit néztem a tévében, nem sejtettem, hogy én is elkerülök egyszer ebbe a templomba,- mondtam rá készülékemre a bevezető mondatokat.
Az architektus, matematikus, asztronómus, felfedező Sir Christopher Wren mesterműve a Szt. Pál katedrális, melynek növekedését a mester a Temze túloldalán lévő lakásából figyelte nagy elégtétellel. A király, II.Károly teljes bizalma kifejezéseként még a munkálatok megkezdése előtt lovaggá ütötte az architektust. Innen a “ször” cím.
Püspöktemplom, mely nevét a város védőszentjéről, Szent Pálról kapta. Ez már az ötödik templom ezen a helyen, 1675-1710 közt épült és azóta szinte változatlanul áll. Wren fia fejezte be, a mester már akkor halott volt. Élt 91 évet.
A déli fronton van egy érdekes kő, mely a leégett templomból származik, a romok között találták az eltakarítási munkálatok során s melyet alapkőként raktak le az újjáépítéskor. Egy sírkődarab, rajta profétikus felirattal “Resurgam” (feltámadok). S feltámadott! A hamuból, akár egy főnix madár. A templom déli homlokzatának timpanonján látható főnix ezt szimbolizálja.
Szerző: HP | jan 30, 2008
Már a fekete, very british taxiban ültem, a szálloda felé tartva, mikor Pali telefonált, hogy nyugodtan menjek el a Szent Pál székesegyházba, mert ő még két óra hosszat foglalt.- De hogyan mondjam meg a sofőrnek, hisz már robogunk haza?!
– Add oda neki a telefont! – hangzott az utasítás. Jó. Megkopogtattam az ablakot s előrenyújtottam a készüléket, hallgassa meg a fiam utasítását. Megértette s szó nélkül fordult is vissza. (Nem beszédesek a londoni sofőrök, mert el vannak választva üvegfallal az utastértől. Le se tudtam volna tehát lőni, még ha akartam volna sem.)
A St.Paul körül feliratok figyelmeztetik a turistákat, hogy vigyázzanak, mert zsebtolvajok nyúlhatnak táskájukba, miközben tekintetüket a magasban legeltetik. Szorítom tehát táskámat, bár sok pénzt nem találnának benne az érdeklődők.
Tisztítják a katedrálist, darukkal van körülvéve. Bizony ráfér a renoválás, mert igen kormos, mondtam rá diktafonomra. Jó lenne majd tisztán is meglátnom, dehát tudom, hogy az évekbe telik, így semmi remény.
Szerző: HP | jan 29, 2008
De hol van a köd?! A híres, very british londoni köd?! Amelyről azt olvastam, néha oly erős, hogy egy gentlemannek a nagy ködből ha előtűnik egy nő és végre felismeri, már nincs ideje, hogy kalapjához nyúljon megemelni…Legalább megízlelni szerettem volna. Vagy az már a múlté? Olyan csak a regényekben, meg régi filmekben van? Hol vannak a tüdőbeteg emberek, akik a napfényes Itáliába menekülnek a londoni ködtől? Vagy megváltozott a helyzet? Hozzánk jött a köd? Mert mi nem panaszkodhatunk, hogy főleg őszi reggeleken ne volna benne részünk. Deát ez nem a híres londoni köd!… Szóval kissé csalódott vagyok. Biza, biza hiányérzettel megyek haza, Londonban nem láttam a ködöt!
Nós, azóta megtudtam, hogy a híres londoni köd tulajdonképpen levegőszennyeződés volt. Szmog. Mióta nem fűtenek szénnel, nincs köd. Megszűnt örökre a very british londoni köd.
Hozzászólások