BlogÓriás | Horváth Piroska

Erdélyi tájakon

Szerző: HP | aug 7, 2014

M. Simon Katalin:

Az elhagyott meder

Amikor Makfalván a Kisküküllő partján jártam,

Lázasan kerestem a „keringőt”, de hiába.

Mesélték: Árvízkor a folyó, hogy a falut mentse,

Új medret vágott magának az erdő aljába’.

Megértettem, és csodálom a folyó bölcs döntését,

De azóta is konok álmom mindig odavisz

Az elhagyott mederhez, hol gyermekkoromat éltem.

Emlékeimet nem mosta el az áradó víz.

Visszatérés

Egy zsombékon ült. Felhúzott térdét átkarolva, bámulta, a fűzfabokrok mögül előkanyargó Kisküküllőt, amint az fegyelmezetten siklott tova mély medrében. Néha egy bottal valamit karcolt a homokba, aztán, hogy idegen szemek elől elrejtse, gyorsan kitörölte a firkát.
A déli nap hevesen tűzött. Tikkadt fűszálak, falevelek tűrték alázatos mozdulatlanságban a forróságot. A csendben csak a lóherék virágaival incselkedő darazsak zümmögését hallotta mindaddig, amíg a falu felől feltűntek a libák. Kitárt szárnyakkal rohamozták meg a magas partot, és fülsiketítő gágogással leszálltak a folyóra. Amint a víz megérintette testüket, ismét elcsendesedett a táj. A libák élvezték a víz hűvösét. Nyújtott nyakkal alámerültek, fölfelé meredő lábukkal és farktollukkal egyensúlyoztak, majd zsákmánnyal csőrükben kikapták fejüket a vízből, és helyrebillentek. Az asszony mosolyogva követte a jelenetet. Mintha szeme előtt a dédmama falvédőjén levő kép elevenedett volna meg.
Elbűvölte a fürdés örömében tobzódó ludak látványa, a távolból fehérlő sziklás oldal, az erdő, amely a túlsó parton magasodott a falu fölé. Érezte, hogy átöleli a múlt…
**

Felpattant helyéről, ruháit a zsombékra dobta, és őzgida kecsességével szaladt a vízbe. Egy ideig hagyta, hogy testét szelíden simogassa a folyó, aztán engedett a csábításnak, és elmerülve a mit sem sejtő habokban, erőteljes karcsapásokkal úszott szembe az árral. Amikor elfáradt, a hátára fordult, és élvezte, ahogy a víz lassú ringással sodorja. A libák a túlsó part felé húzódtak, és nyugalommal tűrték, hogy a sajátjuknak vélt területre egy idegen hatoljon be. Halkan méltatlankodtak is, amikor látták, hogy az idegen fejjel lefelé merül a mélybe, lábát fegyelmezett mozdulatlanságban az ég felé feszítve a víz színén. Aztán erőteljes csobbanás, és újra feltűnik a feje, hogy kipihegje magát, míg lábával a víz alatt egy helyben biciklizik. Aztán egész testével merül a víz alá, és pár méterrel távolabb bukkan fel újra.
Szerette ezt a folyót, gyermekkorának folyóját, s míg játszadozott vele, újra gyermeknek érezte magát.
***
A nap már az ég alja felé tartott, amikor kijött a vízből. Percekig álldogált a mezőbe nyúló parton, tekintetével simogatva a szeretett tájat, majd elnyúlt a fűben, és hagyta, hogy gondolatai szabadon kószáljanak.

Az alkony hűvöse térítette vissza a jelenbe. Arcán érezte a mező széna illatú leheletét, és hallotta, hogy a közelben egy tücsök ismerős dallamot muzsikál.

Lelkét elárasztotta a hazatérés öröme.

***

Váratlan vendég

Nyári este ablakomon
Egy tücsök kopogott,
Beengedtem, s vele együtt
A mező illatot.

Elmerengve találgattam
Jötte indokát,
Míg ő türelmesen várta,
Kezdjem az írást.

Amint ütögetni kezdtem
Billentyűk fejére,
A betűket közelebbről
Is szemügyre vette.

– Mi van, koma – szóltam hozzá –,
Nem tetszik a nótám?
Tudom, jobban megértenéd,
Ha olvasni tudnál!

Amíg álltak ujjaim,
Ő hangolt, és rákezdett,
Muzsikája betöltötte
Szobámban a csendet.

***

B. Kati:
http://zoom.mediafax.ro/travel/zbor-peste-transilvania-12615195#foto_7

Maradjunk még

Szerző: HP | aug 5, 2014

Maradjunk még a spanyol témánál!

Viktor küldte az alábbi anyagot is:

Cordoba, a toleráns város

Cordoba már a római birodalom idején is Hispánia Ulterior fővárosa volt. A mórok 711-ben foglalták el és a Cordobai Kalifátus fővárosa lett. Majdnem három évszázadon át fejlődött a toleráns muzulmán uralom alatt.

A X-XI. században a világ legnépesebb városa volt, egyes források szerint egymillió lakossal, ugyanakkor Európa szellemi fővárosa is, melynek egyetemein orvostudományt, számtant, csillagászatot tanítottak. A város könyvtárában egymillió kötetet őríztek. Muzulmán város volt 3000 mecsettel, de a keresztények, zsidók szabadon gyakorolhatták vallásukat , tanulhattak, írhattak. A nagy mecsetet a Mezquitát Al Hakam kalifa építette.

A háromezer mecseten kívül 300 nyilvános fürdő volt a városban, a sötét középkorban, amikor az európaiak egyszer egy évben fürödtek, és a menyasszonyi csokor azért terjedt el hogy a virágok illata elnyomja a menyasszony nem éppen kellemes illatát.

Cordobában élt Mohamad al Gafequi, az mór orvos, aki a világon először végzett szürkehályog műtétet. (lásd a szobrát a képsorban!)

Ugyancsak Cordobában született és élt a száműzetésig a középkor leghíresebb zsidó tudósa Moshe ben Maimon (Maimonides, vagy a RAMBAM), orvos, filozófus, asztronómus és teológus. Mint orvos leírta az asztma, a cukorbaj, a hepatitisz, és a tüdőgyulladás tüneteit.

Az orvosi etikáról is írt tanulmányt. Mint teológus tizennégy kötetben irt a Mishna, Tora és Talmud -ról. (lásd a képsorban a róla elnevezett teret a volt zsidó negyedben és a szobrát a volt lakónegyedében.

A tolerancia korszakának, egy Al Mansur nevű nagyvezér vetett véget 976-1002 között, aki szélsőséges muzulmán volt, és a híres könyvtár könyveinek jó részét elégettette (Nem Hitler volt az első könyvégető), más részét pedig eladta, és itt is beigazolódott, hogy ahol könyveket égetnek ott nemsokára embereket is fognak!)

1148 ban a Berber Almohad foglalja el a várost és a nem muzulmán hitüeknek vagy át kell térniük a muzulmán vallásra, vagy megölik, őket, vagy száműzetésbe mennek. A száműzöttek közé került Maimonides is, aki Marokkóba, majd Egyiptomba menekült, ott halt meg 1204-ben. Hamvait később Izraelbe szállították, Tiberias-ba temették el.

A képsorban a Mezquita mecset is látható, negyvenezer hívő fér el benne, később katolikus katedrálist is építettek benne. A légi felvételen látható a narancsok udvara, és a kinyúló katedrális. A patkó alakú árkádokat 856 oszlop támasztja alá, az oszlopok márványból, onixbol és jáspisból készültek, egész Spanyolország területéről szedték össze őket.

A képsor végén a Gualdalquiviren folyó a római híddal, és az Abolfalia vízí malma szerepel:

https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157646141908563/

A katolikus Cordoba

Pár hónapig tartó ostrom után 1236-ban sikerült III. Kasztiliai Ferdinándnak visszafoglalnia Cordobát a móroktól, a Reconquista keretében.

A visszahódított város mecseteit, Ferdinánd keresztény templomokká alakította. Folytatásként 1523-ban V.Károly a Mezquitában (mecsetben,- spanyolul) , ugyanúgy nem törődve a stilusokal, mint az Alhambrában, a Mária Mennybemenetele katedrálist építteti fel a mecset közepén. (Lásd a fénykép sorozaton)

A reneszánsz évei után a város hanyatlásnak indult, az egykor milliós városnak már csak húszezer lakosa volt. 1492-ben a mórokat és a zsidókat is száműzték Spanyolországból. Cordoba csak a huszadik század elején indult újabb fejlődésnek, és jelenleg 351.000 lakosa van.

A képsor végén a Cordoba-i kerámia remekei és a Gualdalquivir partja láthatók:

https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157646157687102/

Jk065 (2)

Spanyol tájakon

Szerző: HP | aug 1, 2014

Mersdorf Ilona:

ember formálta táj

éretten
ringó búzamezők

marasztaló
emberek és háztetők

mindent szétszaggató
kerítések

utak, amelyek
csak elfele visznek

************

Viktor küldte az alábbi anyagot:

A Siera Nevada (Havas Hegység) Spanyolország legmagasabb hegylánca, a Mulhacen csúcs 3478 m magas.

Mi csak a hegység lábát kerestük föl a szélkerekekkel és a végtelen olajfa ligetekkel. Spanyolország 1.200.000 tonna olajat produkál évente. (Lásd a sorozat végén az Olaj Múzeumról készült képeket!)

Pitres Granada egy kis falu a Siera Nevadaban,- kézműveseiről híres, főleg Lurdes Perez Lopez, művészi csokoládé manufakturájáról. Nála vettünk egy pár doboz különleges csokoládét, például csokoládé drazsékat, amelyek konyakban áztatott fügékkel és csokoládé krémmel töltöttek. A felvételen a kóstolásra kitett csokoládék láthatók:

https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157645599554388/

Granada

Granada a Sierra Nevada hegység lábánál fekszik. Ősidők óta lakott terület. Az első nyomok Kr.e. a VIII. századból erednek. Az idők folyamán a település föníciai,görög, pún, római, vízigót uralom alá került, végül az arab mórok Umaida dinasztiája hódította meg Kr.u. 711-ben, a város a mór uralom alatt épül fel a XI. És XIII. században.

Granadát, Córdoba meghódítása után a Granadai emirátus fővárosa lesz. Máig is a “Morisco” stilusú épületek a város gyöngyei.

A spanyolok a “Reconquista” keretében visszafoglalják a várost 1492, ben és a békeszerződés értelmében a muzulmánok, zsidók úgy élhetnek tovább mint a toleráns mór uralom alatt. A csoda 1499-ig tart, amikor Cisneris kardinális bevezeti a “Conversat”, és vagy megkeresztelkedtek, vagy száműzték, – avagy rosszabb esetben megölték őket.

A XVI. században az összes muzulmán mecseteket, zsidó zsinagógákat keresztény templomokká alakították.

A várost egy esti sétán tekintettük meg, a város már a Corpus Christi Fiesztára készülődött, ezért a díszkivilágítás. A képsoron még Kolumbusz és Izabella király nő szobra , a katedrális, és a szép szökőkutak láthatók. A város leghíresebb részeit az Alhambrát és az azt ővező Generalife kertet külön képsorokban mutatjuk be.

https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157645509291640/

AlhambraEgy arab költő írja a Granadában lévő Alhambráról: “Egy gyöngyszem a smaragdok között “.

Jelenleg az UNESCO Világörökség Kincse.

Eredetileg Mór erődnek épült 889-ben, és ha a piros külfalakat ábrázoló képeket nézzük, megértjük hogy az arab neve az erődnek Al-Hambra (Az a piros),- nagyon is találó.

1333-ban I.Juszuf Granada szultánja kezdte meg az átépítését királyi palotának, és a Nasrid dinasztia uralkodói fejlesztették egészen 1492-ig a “Reconquista”-ig, mikor a keresztények visszafoglalták.

V.Károly Szent Római Császár lebontotta a palota egy részét, és épített egy palotát a saját ízlésére, a “Panador de la Reina” (A királyné öltözője), amely véleményem szerint úgy illik oda mint tehénre a kalap.

Évszázadokig elhanyagolták az Alhambrát, a XIX. században kezdték őrizní és restaurálni, miután Washington Irving amerikai író 1829-ben ott volt és könyvet írt róla.

A képsoron, a világhírű Oroszlánok Udvara, a szökő kúttal, és az Abencerrajes terem cseppkőszerű kupolája. A terem arról hirhedt hogy Boabdil az utolsó Granadai szultán, ebben a teremben gyilkoltatta le a lakomára hívott akkori nemességet.

https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157646002548483/

Konyhai tudnivalók

Szerző: HP | Júl 29, 2014

Sára küldte:

Nagyanyáink bölcsességei a konyhából!!!

A bélflóra visszaállítása: Káposzta
Agyműködés: Banán
Agyvérzés: Páfrány fenyő
Alacsony és magas vérnyomásra: Spenót (csak nyersen)
Alacsony vércukor: Alma, Csicsóka,
Alacsony vérnyomás: Vízitorma, Gránátalma, Meggy
Alhasi fájdalom: 5 Birsalma
Alkohol okozta májbetegség: Káposzta
Alkoholizmus: Cékla répa
Allergia, bőrpanasz: Sütőtök, Lucerna, Petrezselyem, Zeller
Álmatlanság ellen: Passiflóra, Datolya
Anyagcserezavar: Datolya
Egészség javító: Ribizli
Tisztító: Kékparadicsom
Vízhajtó: Csalán
Alvászavarok: Saláta
Anémia Lucerna
Antibiotikum hatása: Karalábé
Antioxidáns: Mandula, Meggy Paprika Passiflóra
Aranyér: Gránátalma Vizitorma
Aranyeres vérzésre: Fehér répa
Arcpakolás: sárgabarack
Arterioszklerózis: Fokhagyma, Napraforgó mag, Narancs, Őszibarack
Arthritisz: Avokádó
Asztma, allergia, tüsszögés: Vízitorma
Asztma: Gesztenye