Szerző: HP | jún 29, 2014
Éva küldte az alábbi összeállítást:
Szép Ernő
ÍGY SZERETTEM VOLNA ÉLNI…
Én úgy szerettem volna élni,
Minden halandóval beszélni.
Mindenkinek nevét kérdezni,
Mindenkinek szívét érezni.
A járdán osztani virágot,
Tegezni az egész világot.
Megsímogatni ami állat,
Érinteni minden fűszálat.
Imádni végtelen sereggel,
A napot ha fellángol reggel.
És énekszóval összejönni,
Az esti csillagnak köszönni.
S testvéri csókkal hazatérni.
Én így szerettem volna élni…
Szép Ernő költő, író, újságíró, a Nyugat munkatársa 130 éve, 1884 június 30-án született Huszton. Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Mezőtúron járt iskolába, egyik tanára fedezte fel költői tehetségét, s az ő támogatásával jelent meg az Első csokor című verseskötete 1902-ben. Az érettségit nem tette le, Budapestre költözött, és újságíró lett. Különböző élclapok közölték bökverseit, volt címíró a Hermes Banknál, A Hétben is jelentkezett versekkel.A háború után született meg legjobb és legismertebb műve, a Lila ákác, amely a régi Budapest szellemiségét akarta maradandóvá tenni. A műből maga az író készített színpadi változatot, amely hatalmas sikert aratott, és máig kedvelt darabja színházainknak. Két ízben film is készült belőle, először 1934-ben, majd 1972-ben.
Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla, és mostanában éppen újra felfedezzük mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát.
Ady Endre egyik legjobb barátja volt, de ugyanúgy tartozott Molnár Ferenc legszűkebb baráti körébe is. Babits kezdettől fogva nagy költőnek tartotta, Hatvany Lajos a hazai városi irodalom egyik főalakjának. Versei ugyanúgy kaptak helyet a legkomolyabb antológiákban, mint a kabarék színpadán. Ő maga pedig rendkívül szerény modorú, kis termetű, sovány ember volt, aki félszeg mosollyal mondotta el ironikus véleményeit az emberekről és az eseményekről. Aki ismerte, szerette, mindenki nagyra becsülte, de azért senki sem vette egészen komolyan. Ő maga sem vette egészen komolyan sem magát, sem a világot. Fura gesztusait anekdotákként mesélgették. Például amikor katonaidejét leszolgálva, az osztrák—magyar közös hadsereg tisztjévé avatták, akkor szokásos volt, hogy az új tisztek valamiféle — lehetőleg német — jelmondatot véssenek kardjuk pengéjébe. Szép Ernő hadnagy úr pedig a liberalizmus közismert, de nagyon nem harcias jelszavát vésette a kardra: „Leben und leben lassen!” (Élni és élni hagyni.)
Egész költészete is az emberszeretet jegyében, kissé érzelmesnek, kissé furcsának, egyszerre könnyesnek és mosolygósnak alakult. A Nyugat körében senkinek nem volt oly sok köze Petőfi népi hangvételű egyszerűségéhez, de ugyanakkor a kabarék városias csúfondárosságához és a csak később keletkező újabb modernség képtelenségeihez. Sohasem volt igazi ellensége, üldözöttként még üldözőit is igyekezett megérteni, és üldözői sem gyűlölték személye szerint. De valójában nem tartozott senkihez, és magányos jelenség irodalmunkban.
Amikor ötvenkilenc éves korában, már régóta betegen, meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét. Élete végén csaknem elfeledett volt, és csak az irodalom értői tudták, hogy jó költőként élt és halt meg. Körülbelül egy évtizeddel a halála után, amikor a nagyvilágban már divatos volt az az abszurditás, amely nem egy játékában hangot kapott, hirtelen újra észrevettük, milyen nagy értéke Szép Ernő a mi irodalmunknak. És amikor észrevettük benne a korai abszurdot, azt is észre kellett vennünk, hogy akkor is jó költő, amikor nem abszurd, amikor a szelíd emberség nevében egybefogja azt, ami népi, és ami városi, amikor meglátja és megbocsátja az emberi gyarlóságokat.
Szerző: HP | jún 25, 2014
Nemcsak finom, de egyben gyógyszer is!
A cseresznye gyógyító ereje
A cseresznye őshazája Törökország és Nyugat-Szibéria. A kerti cseresznyét valószínűleg a pompázatosan gazdag lakomáiról hírhedtté vált Lucullusnak köszönhetjük, aki egyébként tiszteletre méltó és sikeres hadvezér volt. A pontuszi Kerasuntból (a mai Törökország területéről) ő hozatott egy akkor kiválónak tartott cseresznyefajtát Itáliába. Emellett az ókori katonák legkedveltebb szomjoltója volt, hiszen 78-82%-a víz.
Minden része gyógyszer: a húsa, a magja, a szára.
Tisztító hatását a vérre, a húgy-, ivar- és emésztőszervekre fejti ki.
Mind az ízületi gyulladások, mind a cukorbetegség leküzdésében nélkülözhetetlen szerepet kaphat.
A szénanátha, a szénaláz legjobb orvossága.
Igen magas a vastartalma, ami a kövek oldása mellett a vérszegénység gyógyítására is alkalmassá teszi.
Alkalmas terhességi hányás megakadályozására, alacsony vérnyomás, alultápláltság és depresszió gyógyítására.
A cseresznye legfőbb gyógyereje az előbbieken túl, leginkább a vértisztításban mutatkozik meg. E tulajdonsága miatt több betegség természetes gyógyszerévé vált.
Köszvény: A téli húsos táplálkozás következtében a szervezetben felhalmozódik a húgykősav, aminek lerakódása a csuklókban vagy az ujjakban erős fájdalmat okozhat. A cseresznye segít megtisztítani a vért, aminek következtében enyhül, vagy teljesen elmúlik a fájdalom.
Reuma: A reumatikus megbetegedés szintén a végtagok csatlakozásainak kikopásával, kihasználtságával függ össze. A csuklók, forgó pontok érzékenyebbek a támadásokra. A beteg részek begyulladhatnak, a mozgatásra fájdalommal reagálhat. Ha megváltoztatjuk táplálkozási szokásainkat, és megtisztítjuk a vért, enyhíthetjük ezeket a tüneteket.
Bőrápoló: A helytelen táplálkozás következménye a beteges kinézetű bőr, ami előbb- utóbb kiütésessé, pattanásossá válik. Amint megkezdődik a vér tisztítása, – jelen esetben egy cseresznyekúrával,- a bőrünk állapota is rendbe jön. A cseresznye hatása a vértisztításban jut kifejezésre, az pedig a bőrt tisztítja meg.
A cseresznye nedve, de főleg a magja a szívizomzatot erősíti. Célszerű ezért a magokat összegyűjteni, majd a cseresznyehiányos időszakban naponta 10-15 magot megtörni és elfogyasztani.
A cseresznye tartalmaz káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort továbbá A, B, és C vitamint.
Antocián és antocianidin nevű anyaga serkenti a kötőszövet újraképződését, melyben a C vitaminnal és a cinkkel együtt elősegíti a fehérjékből alkotott kollagénrostok erős, de egyben rugalmas fonadékká való összekapcsolódását. Semlegesíti a sejtkárosító szabad gyököket, és elbontja a kötőszöveteket károsító enzimeket, amelyek a bőr petyhüdtségét és öregedését gyorsítják meg!
A cseresznye, kúraszerűen is alkalmazható, magas fehérje-, zsír- és szénhidráttartalma miatt önálló étkezésre is ajánlott több héten át, más tápanyagok mellőzése mellett. Ilyenkor több fajtája is fogyasztható, de csak érett állapotban.
A cseresznyekúra szabályozza a bélműködést, elmulasztja a székrekedést, megköt bizonyos mérgeket a belekben (kelátképző).
Együnk meg egy hétig naponta minimum negyed kiló nyers cseresznyét. Ez a regenerációs kúra újjászületést jelent!
A cseresznye szárából főzött tea igen ízletes, szép, aranysárga színű. Gyomor- és tüdőbajok esetén igen hasznos, és minden esetben veszély nélkül iható, kellemes tea.
8 g fehérjét, 7 g növényi zsírt, 140 g gyümölcscukrot, 5 g szerves sót és 4 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.
Míg a legtöbb gyümölcs a “szüret” után tovább érik, a cseresznye nem, így ajánlott teljesen érett állapotban leszedni. Érdemes közvetlenül csak a fogyasztás előtt megmosni.
………………..
És végül hadd mutassuk be, hogy történik a cseresznyeszedés Izraelben:
http://www.youtube.com/watch?v=ykGuOIMGbLI
Szerző: HP | jún 19, 2014
Madrid
A napokban a világ élénken figyelt a spanyol fővárosra,- ezért esett választásom e témára.
Vessünk rá mi is egy pillantást, hiszen nagy ünnepség színhelye volt: a fiatal trónörökös, Filipe hivatalosan elfoglalta apja helyét a trónon!
Ugyanakkor a spanyol játékosok “kilőtték magukat” a világbajnokságról.
Nézzük meg, milyen Madrid más fővárosokkal szemben?
Nincsen metropol flairje, mint Londonnak, vagy Berlinnek. Nem tud csodálatos épületeket felmutatni, mint Róma, vagy Párizs. Talán a szerénysége kapja meg a látogatókat 3,2 millió lakosával, amely feszül szét az energiától, éjjel-nappal egyaránt. Madridnak soha nincsen csendes órája, rettentően zajos város. S hiába keres valaki, nem talál kihalt mellékutcákat. Madrid soha el nem fáradó éjszakai élettel dicsekedhet,- a hosszú áttáncolt éjszakák, a „marcha“ fővárosa.
De mellette olyan dolgokkal büszkélkedhet, mint a Prado, a Reina Sofia, meg a Thyssen Bornemissa világszintű hármas művészetek temploma.
Ezelőtt száz évvel míg Londonnak 7 millió lakosa volt, Berlinnek jó kétmillió, Madrid csak félmillió lakossal rendelkezett. Először a környező országrészekből (Galicia, Andalúzia, Extramadura, Baszkföld, Kasztilia) vándoroltak oda, de a régi lakásukat megtartották. Ezért minden madridinak van egy második lakása is valahol.
Ötven éve már másfél millió lakosa lett. 40 éve már három millióra emelkedett. Ezeknek a bevándorlóknak természetesen gyorsan kellett lakásokat biztosítani. Hol? A peremrészeken. Ezért Madridnak csak a központja érdekes, csak ott van néznivaló.
Mivel a lakosság nagyrésze bevándorlókból áll, sokkal toleránsabbak az újonnan jöttekkel, mint mások. Most nem a környező országokból jönnek, hanem Afrikából, Kelet Európából, így Romániából is,- Kínából és főleg Latin Amerikából.
Madrid nagy, hangos és az autóforgalma borzalmas. Mert nagyon sűrűn beépített város. S a mellékutcái kisvárosiasan keskenyek.
A madridiak nagyon szeretik az utcai életet. Éjjel-nappal. Erre állítódtak be.
Aki napközben a Calle del Pez uton végighalad, az mindenképpen találkozik Ramónnal. Ramón, bár rettenetesen foglalt, mindenkihez van egy kedves szava, bókja. Milyen szép maga ma Senora, mondja a fiatal nőknek, sőt mégnagyobb előszeretettel az időseknek.
Minden gyermekkocsi elött megáll: na, hogy érzi magát ma a baba?
A férfiak után pedig így kiált: munkára fel, spanyolok!
Senki nem érzi megsértve magát. Mindenki vidáman mosolyog rá, vagy visszaválaszol.
Ramón nem a legokosabb, de dolgos, viszi a kenyeret, vagy hordja az ócskapapírt a konténerbe, ő a madridi szétosztó.
Azt mondják, hogy Madrid Spanyolország legnagyobb faluja. Ahol a mellékutcákban az emberek üdvözlik egymást, s megbeszélik az újdonságokat:
– Letizia ma nem volt annyira szomorú, mintha boldogabbnak látszana. (Ő Felipe trónörökös fiatal felesége. Mától kezdve a királyné!)
– vagy Nistelroy gólja tegnap fantasztikus volt.
– vagy, hogy a baszk miniszterelnököt békében kell hagyni.
Magaslaton fekszik, 650 méter magasan. San Marinót és Andorrát kivéve a legmagasabb fekvése van.
Jelképe nincs. S bár gyökereit tekintve régi, mégis egy fiatal város.
A 9.században az arabok alapították. Csak a 20 sz-ban vált világvárossá. Virágkorát most éli. Végre megnyílt előtte Európa kapuja is. Világvárossá lett. (De Ramónt megtartotta.)
A flamenco városa. A flamenconak újabban mellékágai alakultak ki : flamenco jazz, flamenco rock, flamenco Chillout.
A lakosság 75%-a katolikus, 18%-a rendszeres templomjáró s az első márciusi napon közel negyed millió ember látogat a Medinacelli Jézus templomba, hogy megcsókolhassa a lábát a Jézus szobornak.
A bikaviadalok városa.
Figyelemreméltó rituálé. Három matador egy délután során nagy nézőközönség elött megöl két bikát nagyon szigorú szabályokhoz alkalmazkodva. A bikák természetesen szenvednek, a matadorok pedig az életükkel játszanak. Egy félévig tart a szezon, húsvéttól októberig, amelyet a spanyolok nagyrésze borzasztónak talál, de mégsem annyira, hogy beszüntessék. (Bár úgy tudom, mégis beszüntették. De nekem sikerült meglátnom a legeslegutolsót!) A színhely az Arena las Ventas. Májusban naponta tartják a bikaviadalokat az arénában.
Az Arena előtti teret, ha nincs bikaviadal, fiatalok népesítik be.
Madrid az ünnepségek városa. Az ünnepek egyrésze vallásos, mások meg világiak.
A város védőszentje Szt. Izidor napja, május 15 szabadnap.
Világhírű múzeuma a Prado:
http://images.google.ro/images?hl=ro&source=hp&q=prado+museum&lr=&um=1&ie=UTF-8&ei=rjbkSpSeMduIsAaBqL3WCQ&sa=X&oi=image_result_group&ct=title&resnum=4&ved=0CCQQsAQwAw
http://hu.wikipedia.org/wiki/Prado
Szerző: HP | jún 15, 2014
Seres László:
A semmi jussán
Nem kergetem a rohanó időt
Vadakra ostort se pattogtatok
Nem révedek a régmúltra vissza
Sorsnyi elégtétel hogy még vagyok
Nem ébresztenek dőre ábrándok
Csalódni többé nekem nem szabad
Múlthoz már jövőhöz még nincs közöm
Enyém a ma gondja mely rám szakad
Megállt az idő kiszáradt a szám
Arcom a csend víztükrébe mártom
A pillanat varázsa füröszti
Bennem az örökkévalóságot
Pihen a nyár már szellő se rebben
Habkönnyű a testem mint a homok
Nem süllyedek nem is emelkedem
A semmi jussán így osztozkodom
******************************
B. Kati küldte:
Sosem késő:
Regina Brett, a cleevlandi Plain Delaer 90 éves újságírója írta:
“Öregedésem emlékezetessé tételére egyszer leírtam 45 tanulságot, melyet az életben felfedeztem. Ezt a cikkemet olvasták mind közül a legtöbbet, így hát 90. születésnapom alkalmával itt van még egyszer”:
1. Az élet nem igazságos, de ennek ellenére jó.
2., Ha tanácstalan vagy, tegyél csak egy kis lépést.
3., Az élet túl rövid, hogy az idődet valaki gyűlöletére pazarold.
4., A munkád nem ápol majd ha megbetegedsz. Ezt a családod és a barátaid teszik majd, tartsd velük a kapcsolatot.
5., Minden hónapban fizesd be a bankkártyáid számláit.
6., Nem kell, hogy mindig minden vitát megnyerj, fogadd el, ha nem értetek egyet.
7., Sírj valakivel, jobb, mint ha egyedül teszed.
8., Haragudhatsz istenre, elviseli.
9., Az első fizetésedtől spórolj a nyugdíjra.
10., Ha a csokiról van szó, hiábavaló az ellenállás.
11., Békélj meg a múltaddal, hogy a jelent ne ronthassa el.
12., Nyugodtan sírhatsz a gyerekeid előtt.
13., Ne hasonlítsd az életed másokéhoz, nem tudhatod, hogy az ő útjuk miről szól.
14., Ha egy kapcsolatnak titokban kell lennie, te ne legyél a kapcsolatban.
15., Bármi megváltozhat egy szempillantás alatt, de ne aggódj, isten nem pislog.
16., Vegyél mély lélegzetet, megnyugtatja az elmét.
17., Szabadulj meg mindentől, ami nem hasznos, szép vagy boldogító.
18., Ami nem öl meg, az valóban erősebbé tesz.
19., Sosem késő, hogy boldog gyermekkorod legyen, de a második már csak tőled függ és senki mástól.
20., Amikor azért kell küzdeni, amire igazán vágysz, soha ne add fel.
21., Gyújtsd meg a gyertyákat, használd a szebb ágyneműt, vedd fel a drága fehérneműd; ne tartogasd különleges alkalmakra, a ma különleges.
22., Készülj fel mindenre, majd sodródj az árral.
23., Légy különös most, ne várd meg az öregkort, hogy lilát hordj.
24., A legfontosabb nemiszerv az agy.
25., Csak te felelsz a saját boldogságodért.
26., Minden csapást az alapján ítélj meg, hogy öt év múlva számítani fog-e.
27., Mindig az életet válaszd.
28., Mindenkinek mindent bocsáss meg.
29., Hogy más mit gondol rólad, az nem tartozik rád.
30., Az idő majdnem mindent meggyógyít, adj neki egy kis időt.
31., Bármilyen jó vagy rossz a helyzet, meg fog változni.
32., Nem kell magad túl komolyan venni, senki más sem teszi.
33., Higgy a csodákban.
34., Isten isten miatt szeret, nem azért aki vagy, vagy amit tettél.
35., Ne vizsgáld felül az életet, jelenj meg és hozd ki belőle amit lehet.
36., Az öregedés még mindig jobb, mint fiatalon meghalni.
37., A gyerekeidnek csak egy fiatalkora van.
38., Végül csak az számít, hogy szerettél.
39., Minden nap menj ki, ott történnek a csodák.
40., Ha mindenki egy nagy kupacba gyűjtené a problémáit és másokét is megnézhetnénk, beérnénk a sajátunkkal.
41., Az irigység időpazarlás, megvan mindened ami kell.
42., A legjobb még csak most jön.
43., Mindegy hogy érzed magad, kelj fel, öltözz fel és jelenj meg.
44., Engedj.
45., Az élet nem masnival jön, de mégis ajándék.
Szerző: HP | jún 12, 2014
Viktor küldte:
JAFFA
Jaffa vagy Joppe, kilenc és fél évezrede lakott terület. Az első megemlítése az Amarna papiruszokban olvasható, amelyek leírják hogyan hódította meg Kr.e. 1440-ben Thutmose fáraó a várost.
Óriási ajándékkosarakat küldött az ott lakó kananitáknak, az őslakóknak, bennük egyiptomi katonákkal, akik a falakon belül kijöttek a kosarakból és elfoglalták a várost. Az egyiptomiak ott is maradtak egész Kr.e.880-ig.
Később Dávid király és Salamon király uralma alá került. Ide hozták a kikötőbe a Libanoni cédrusokat, amelyekkel Salamon temploma épült Jeruzsálemben.
A város a nevét a biblia szerint Noé fiától Jafet-től kapta, viszont a görög mitológia szerint Casiopeia-Yopeia-tól.
Az évezredek során sokan hódították meg a várost, az asszírok, (Kr.e.701 ) majd a babiloniak, azután Nagy Sándor,majd a rómaiak következtek. Certius Galus, római hadvezér a város 8400 lakosát gyilkoltatta le.
Az új testamentum szerint Joppe-ban (ahogy a várost akkoriban hívták) támasztott fel Szent Péter egy Tabitha nevű özvegy asszonyt, és innen indult Cesareába, hogy Cornelius centuriont megkeresztelje.
A makabeusok lázadásának leverése után, híres talmudista iskolák működtek a városban, de miután az arabok Kr.u. 696-ban elfoglalták a várost majd a keresztes vitézek Kr.u.1100-ban,- az iskolák megszüntek. Utóbb felváltva Saladin és Oroszlánszivű Richárd keresztesei uralják Jaffát. Végül 1515-ben török uralom alá kerül, majd 1799-ben Napóleon foglalja el és gyilkoltatja le a lakosság és a foglyok ezreit,- előbb golyók által,- majd amint azok elfogytak bajonettel, és késekkel. Azután a nagy hadvezér bedobatja a hajóinak ágyúit Nasholimban a tengerbe, hogy ne kerüljenek az angol flotta kezére, és a sebesültjeit és katonáit Haifán hagyva, ahol a törökök bosszúja, a halál várt rájuk, – haza szökik Párizsba. Úgy látszik ezért és még több millió francia kiirtásáért, Európa feldúlásáért istenítik a franciák mindmáig.
1909-ben alapítják meg Jaffa mellett a bevándorlók Tel Avivot.
1936-ban az arabok fellázadnak az angolok ellen, mire válaszként az angol hadsereg lebombázza és felrobbantja a fél várost.
Jelenleg a város szépen restaurált házait, békében egymással, és főleg a túristákkal,tizenhat ezer arab és harminc ezer zsidó lakja.
Nem az elmondottaktól vált Jaffa világhírűvé, hanem a finom narancsáról. A Jaffa narancs magnélküli, vékony héjú, és rendkivül aromás. Izrael egyik fő exportcikke.
https://plus.google.com/photos/108968301883859984850/albums/6021842527046577537
És egy képsor Tel Avivról:
https://plus.google.com/photos/108968301883859984850/albums/6022220662468192737
Szerző: HP | jún 7, 2014
RoCo6x6x2014
Segítségre volna szükségem!!!
Ebben a két napja kapott mailben egy csomó információ rejlik, melyeket nem tudok egészében kibogozni:
http://www.roco6x6.org/6x6x2014_intro.php
Azt már régebben jelezték, hogy a küldött hat képem megérkezett. Meg is találtam a “szénakazalban”, rákattintva a baloldalon lévő nyilak egyikére, a jobbra mutatóra. De egyszer a 26. majd egy más alkalommal a 30. kattintásra jelentek meg.
Ezeket a képeket zsürizte ki Marika elküldésre: https://picasaweb.google.com/piroskaho/RoCo_2014#
A “zsüri” által visszatartott képek: https://picasaweb.google.com/piroskaho/RoCo2014VisszamaradtKepek#
2903 művész szerepel ezen a gigantikus, jótékonycélú, nemzetközi kiállításon. A résztvevők névsorában LIST OF 2014 ARTISTS ott szerénykedem én is. A művészek túláradó többsége amerikai,- ami természetes. De nagy megtiszteltetés számomra, hogy résztvehetek ezen a –nem tudom, hogy világviszonylatban létezik-e egy ehhez hasonlóméretű,- rendezvényen.
Rövid összegezés: 9 éve festek, – de, hogy ezalatt összesen hány képem született, azt még saccolni se tudom. Azt viszont igen, hogy összesen 28 kiállításon vettem részt, hét országban (Románia, Magyarország, Ausztria, Németország, Olaszország, Svédország, New York). Ebből 18 egyéni és 9 közös tárlat volt.
Hozzászólások