Szerző: HP | máj 6, 2014
Egy magyar ember egy napja
A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit magyar feltalálóknak köszönhet az emberiség.
Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László, 1931), felírta, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd Leó 1929), utána öngyújtóval (Irinyi János 1836) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (Gábor Dénes, 1947), majd beszedett egy C-vitamint (Szentgyörgyi 1931). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar 1878). Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a komputerén (Neumann János 1944), elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (Kemény János 1964), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (Simonyi Károly 1974). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet, de ezt még egy 3D-s szemüveggel (Rátai Dániel 2010) sem tudta megoldani. A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (Goldmark Károly 1948), és bekapcsolta a tv-t is (Mihály Dénes, 1919). Látva, hogy éppen New Yorkot mutatják be, megörült, hogy színes tv-je van (Goldmark Károly, 1948). Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Centrál Park (Asbóth Sándor, ö készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a holdautón (Pávlics Ferenc kb. 1960), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik kockát (Rubik Ernő 1976).
Már semmi nem kötötte le, így elindult sétálni, és mivel a közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett. Ezért magához vette automata fényképezőgépét (Mihályi József 1938), dilemmázott kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (Dallos József 1928) vagy lágy anyagú kontaktlencséjét (Gyorffy István 1959). használja-e? Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (Galamb József 1908,) aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (Ansits Ferenc 1983), és megnézett magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebesség váltója volt (Bíró László 1932). Még felmerült egy VW bogár is a speciális dizájnja miatt (Barényi Béla, 1925). Ez annyira tetszett neki, hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (Csonka János 1893). De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (Jedlik Ányos 1861), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (Asbóth Oszkár 1928). Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer díjas (Pulitzer József 1917) újságíró barátjának, akivel egy múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait (Losonczi Áron, 2001) – magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem sikerült befejezni.
Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta, régimódi lévén, még kriptontöltésű lámpáját (Bródy Imre 1930), megivott egy pohár szódát (Jedlik Ányos 1940), és mivel megfájdult a feje, keresett egy gyógyszert is, meg is találta a legutóbb Bécsben vásárolt Kalmopyrint (Richter Gedeon 1912). Az egész nap fáradozásait kipihenendő visszatért a bakelit lemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait világszerte elterjesztő (Kodály Zoltán 1929) Psalmus Hungaricust.
(B. Kati küldte a fenti anyagot)
Szerző: HP | máj 3, 2014
Seres László:
SZÉTHULLT PERCEK
A széthullt perceket…már nem lehet összerakni…
Régmúlt idők ebédcsalogató
melegségével öleltél át.
Kendőd lehullt, hajadban éreztem
az ételgőz kapros illatát.
Szemed fényt terített, csillagabroszt,
csak nekem, mosolyod is kigyúlt.
Feltálaltad életed, úgy vártál,
mint Isten a tékozló fiút.
Így érkeztem hozzád éveken át,
mint egy sóhaj, mint egy gondolat,
gyökeréhez visszahajló ágként,
hogy táplálj, enyhítsd gondomat,
hallgassak a szótlanság zajával,
megcsókoljam fáradt két kezed,
s összerakjam neked jó anyám
napokká a széthullt perceket.
***
M. Simon Katalin:
ANYÁCSKÁM RINGAT
Anyácskám ringat:
Aludj, gyermekem!
Simogat hangja
Lágyan, melegen.
Közelg az álom,
Érzed bársonyát?
Ne félj az éjtől,
Szórja csillagát!
Anyácskám ringat:
Aludj, gyermekem!
Simogat hangja
Lágyan, melegen.
Szerző: HP | ápr 27, 2014
(A képhez született vers:)
M. Simon Katalin: Ez a tavasz
Érzed, a tűz poklod mélyén
Szikrákat szór lobogva,
Vad ritmust dobol a szíved,
Zeng-bong lelked harangja.
Ez a tavasz, ugye tudod?
Pengeti a húrokat,
Táncra hív őrült kedvében,
Indulj, ne kéresd magad!
***************
Viktor küldte az alábbi anyagot:
Nagyüzemi tejfeldolgozás
Tegnapelőtt voltunk a falunk béli nyugdíjasok havi kirándulásán, melynek keretében először a bibliai Tábor hegy aljánál levő “Tnuva” tej feldolgozó üzemet látogattuk meg.
1926-ban alakult meg a tejfeldolgozó szövetkezet, amely az évek során oda fejlődött hogy 2006- ban külföldi befektetőkkel együtt körülbelül egy milliárd dollár befektetéssel felépítették a közel kelet legmodernebb és egyben legnagyobb tej feldolgozó üzemét.
Az üzemnek hihetetlen kapacitása van, naponta egymillió liter tejet tud feldolgozni, dobozolt tejtől kezdve sokféle joghurt, túró, cottage,és más tejtermékek, összesen napi két és fél, három millió dobozban.
A tej azokból a tehenészetekből érkezik amelyeket már bemutattam nektek. A szállítás hűtött rozsdamentes tartályokban történik. Ezek addig állnak egy fedett helyen ameddig a szálitott tejet megvizsgálják a laboratoriumban, (kb. egy óra), bakteriológia, antibiotikum , zsírtartalom, s egyéb vizsgálatokat végeznek. Ha a tej megfelel átürítik a gyár tartályaiba, ha nem felel meg azonnal megsemmisítik, – de ez nagyon ritkán fordul elő, mert a tehenészetekben is már a fejésnél elvégzik a vizsgálatokat.
A gyártás folyamatán zsírtalanitják a tejet és a készterméktől függően visszatöltik a zsírt, pontosan szabályzott mennyiségben, kezdve az 1.5%-os tejtől a 36%-os tejfölig.
A joghurtszerű termékekhez, túrókhoz tejbaktérium koncentrátot adagolnak és szigorúan szabályozott hőmérsékleten savanyítják.
Az üzemben alig látni munkásokat,- majdnem minden automatizálva van.
A higiéniára nagyon vigyáznak, a látogatóknak vetítik a magyarázatokat, aztán felgördülnek a nagy vetítővásznak és a mögöttük lévő üvegablakokon belátni a gépek közé, – de ezt tilos lefényképezni.
A képsoron, egymásután a következők láthatók:
Az üzem madártávlatból.
Az energetikai egységhűtő berendezések épülete
A beérkező tej tartályai (egy millió liter!!!)
Az iroda és öltözők
A tehén szoborról elmondják a városi gyerekeknek, hogy nem ők gyártanak tejet, hanem a tehénkék.
Az átjáró alagút az öltözőkből a gyárban
A steril ruhákban, cipőkben, sapkákba öltözött dolgozóknak egy cipő fertőtlenitőn és kéz fertőtlenítőn kell keresztül menniök.
A bemutató teremben is vannak tehénkék a gyerek látogatók számára.
A bemutató után termékkóstoló következik, egy külön bárteremben.
Végül a gyár épület
A “Volvo” autóbusz, amellyel kirándulunk.
A kirándulás folytatásáról majd beszámolok.
https://plus.google.com/photos/108968301883859984850/albums/6006147598668994017
Naharajim erőmű
1923- an egy Oroszországból érkezett bevándorló Pichas Rutenberg, mérnök Winston Churchil támogatásával engedélyt kap Transjordánia emirjétől Abdullah-tól, hogy Naharajimban (nahar=folyo, naharajim= két folyó), ahol a Jordán egybefolyik a Jarmuk folyóval, egy vízi erőművet építsen, miután megalapította a “Palestin Energetic Corporation”-t.
Háromezer munkás öt évi munkája eredményeképpen megépült három völgyzáró gát, egy vízgyüjtő tó, és az erőmű Felső épülete, amelyből acélcsöveken zúdult a víz a 27m-el lennebb lévő négy turbinába.
1933-ban adták át az erőművet, amely 16000 KW-os volt, és 1948-ig adott áramot a két országnak, Transjordániának és Palesztinának.
Izrael függetlenségének kikiáltása után egy nappal a Transjordánia-i hadsereg, az Irak-i hadsereg segítségével, megtámadta az erőmű mellett lévő GESER (híd) kibucot, s földig rombolta az épületeit. 30 gyereket egy bunkerbe menekítettek a bombázások elől, és éjjel sikerült őket kimenteni és Haifára szállítani.
Az erőmű összes épületeit a levegőbe repítették, és máig is romokban áll, Jordánia területén.
Izrael jelenlegi erőművei 460-szor több áramot termelnek mint ez az első erőmű.
A képsorban panorámikus tájkép a Jordán völgyéről, a kibuc története, mameluk fogadó romjai (Kr.U.1200), két kép a Jordánról, (Ugye meglepően kicsi!? Egyben a határ Izrael és Jordánia között), a volt erőmű látképe, és az erőmű makettjének képei, az erőmű rádióadója volt.
https://plus.google.com/photos/108968301883859984850/albums/6006520800905804609
Szerző: HP | ápr 23, 2014
Seres László: Várj
Várj rám a völgy ölén, hol az őszi csend
avarba hull, s fáklyafény se lobban.
Sóhajod neszének visszhangja sincsen.
Társa vész a szónak elhagyottan.
Várj rám az éjben, hol csillag se rebben,
merengő taván holtan ring az ég.
Várj, míg partra vet felhő-kék szemedben
a hullámtalan tengernyi mélység.
Várj rám akkor is, hogyha nem kiáltok,
a sors terhem bőkezűn tetézi
mások bűneiért, s a rám szórt átok
lobogó tüzemet elemészti.
Várj rám, mikor a testem szügyig lázban
poklaim kínjától a mennyország
gyönyöréig emel, s tajtékos nászba
menekülnék. Magam elől…hozzád.
*********************
Sarah Brightman káprázatos Symphony című albumának felvételi színhelye a bécsi Stephansdom
1. Sarah Brightman – Fleurs du mal:
http://www.youtube.com/watch?v=4Re6OMeFgrw
2. Sarah Brightman & Chris Thomson – The phantom of the opera:
http://www.youtube.com/watch?v=zoLou3btn80&hd=1
3. Sarah Brightman – Running: http://www.youtube.com/watch?v=1ta4UXN6_Zw
4. Sarah Brightman – Time to say goodbye:
http://www.youtube.com/watch?v=g31LLr1_KFk&feature=mfu_in_order&list=UL
5. Sarah Brightman – Ave Maria:
http://www.youtube.com/watch?v=DGN1ES4nsLQ&feature=mfu_in_order&list=UL
Szerző: HP | ápr 20, 2014
Juhász Gyula: Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
A természet csodája: https://www.youtube-nocookie.com/embed/xHkq1edcbk4?rel=0
Szerző: HP | ápr 18, 2014
Viktor küldte az alábbi anyagot:
Az idén együtt ünnepelünk.
Nálunk az ünnep 14-én este kezdődik és 21-én ér véget, tizenötödike és huszonegyedike teljes ünnep, munkaszünet a közbeeső napok pedig fél ünnepek, nincs munkaszünet, csak iskolaszünet, azaz tavaszi vakáció.
Ezalatt kenyeret nem sütnek, nem esznek csak pászkát, annak az emlékére, hogy a kivonulás Egyiptomból olyan hirtelen történt, hogy nem volt idő megkeleszteni a kenyeret, így a kenyértészta vékony lapjait a parázson sütötték meg. Ez a pászka, vagy héberül “Matza”, magyarosítva macesz.
Mint látjátok, az idén egybeesik a keresztény húsvéttal.
A mi ünnepünk az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulást ünnepli, amikor Mózes a tíz csapás után elérte hogy a fáráó kiengedte a zsidókat Egyiptomból.
Erről szól a bibliában Mózes második könyve a ZSIDÓKNAK
EGYIPTOMBÓL VALÓ KIJÖVETELÉRŐL(Lásd az ótestamentumot!)
És most jön az érdekesség! Nemrég történelmi dokumentumot találtak az exodusban felsorolt tíz csapásról.
A cikk angol nyelven jelent meg,- íme a lerövidített tartalma:
A Chicago-i egyetem két tanára, Robert Ritner és Nadine Moeler, egy érdekes új összefüggésre bukkantak, mégpedig Ahmose fáraó (az egyiptomi új királyság 18. dinasztiája) és a Thera (Santorini ) vulkán kitörése között.
Eddig azt hitték hogy Ahmose uralkodása és a Thera katasztrofális kitörése között egy évszázad telt el, – ám egy feliratos kőtömb, az úgynevezett “Stela”, melynek darabjait 1947-1951 között találták meg a Felsőegyiptomi Karnakban, és “Vihar Stelá”-nak (Storm Stela) neveztek el, új megvilágításba helyezte a dolgokat.
Az 1.80 m magas kalcit tömbön a szokástól eltérően vizszintes sorokban vannak a hieroglifák, és miután Robert Ritner és Nadine Moeler megtalálták a Kairó-i múzeumban elkallódott darabokat, és újra lefordították a szöveget, a következőket olvasták ki a hieroglifákból:
Egy óriási vihar érte el Felső- és Alsóegyiptomot, és ezt a vihart a “Nagy Isten” haragja okozta. (Nagy Isten,- egyes számban! Nem “istenek” mint az egyiptomi vallásban. És kiemeli, hogy ez az Isten nagyobb mint az egyiptomi istenek!!!)
A vihar teljes sötétségbe borította Egyiptomot napokig, még fáklyát sem lehetett gyújtani. A vihart hatalmas áradások követték, a templomokat elöntötte a víz, egy részük összeomlott, és a kiáradt Nílus tele volt a vízbefúltak tetemeivel. A jelenségeket soha nem hallott erős hangok kísérték.
Na most vegyük elő a bibliát!
Mózes II. 10 -21 Kilencedik csapás: Setétség
21. És mondá az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki a te kezedet az ég felé, hogy legyen setétség Egyiptom földjén, éspedig tapintható setétség (vulkáni hamu?)
22. És kinyújtá Mózes az ő kezét az ég felé, és lőn sűrű setétség egész Egyiptom földjén, – három napig.
23. Nem látták egymást és senki sem kelt fel az ő helyiből három napig, de Izrael minden fiának világosság vala az ő lakhelyében.
A Biblia a hangokról és a jégesőről is megemlékezik (Mózes II 9-29). Mózes pedig mondá neki: Mihelyt kimegyek a városból, felemelem kezeimet az Úrhoz; megszűnnek a mennydörgések és jégeső, és nem lesz többé jégeső, hogy megtudd, hogy az Úré a Föld.
Mindebből az derül ki, hogy a Biblia és a “Storm Stela” ugyanazt az eseményt írja le, és ez egészen rendkívüli esemény, reális, – nem pedig metafora, ahogy eddig gondolták. Ezt a vulkanológusok is megerősítik, mert a jelenségek csak a Thera katasztrofális kitörésével magyarázhatók.
Az is kiderült, hogy az Exodus fáraója nem Ramszesz volt, hanem a fent említett Ahmose fáraó.
Az egészhez még csak annyit, hogy én jártam Santorini szigetén, amely a Thera kitörése előtt egy kerek tányér alakú sziget volt, s amiből a kitörés után csak egy újhold alakú darab maradt meg. 400 méterre emelkedik ki a tengerből, a sziget tetején lévő falvakkal,- és a meredek, tengerbe nyúló sziklafalak korom feketék ma is.
Mint a temesvári rabi mondotta, a vulkán kitörése egy természeti jelenség volt, de hogy akkor történt mikor a Zsidók kiszabadultak Egyiptomból, – az volt ám az igazi Isteni csoda!
https://plus.google.com/photos/108968301883859984850/albums/6001772314541260673
http://www.youtube.com/watch?v=K1jliJqH6wM&feature=share&list=UU4wfRmdLF_9x1XIWxGGefJw
Hozzászólások