BlogÓriás | Horváth Piroska

Szülőföldem szép határa

Szerző: HP | ápr 15, 2014

Napok óta gyönyörködöm. És fotózok. És végre(!) internetezek. Nem tudok betelni ezzel a kora tavaszi gyönyörüséggel, amely körülvesz. És a kedvességgel, amelyben részem volt és van. Nagyon jó ITTHON!!! Kellemes érzés élvezni a Szülőföldem ízét, illatát!!!

https://picasaweb.google.com/piroskaho/Szulofoldem_szep_hatara#

https://picasaweb.google.com/piroskaho/UtolsoNapsugarakRagyogasa#

https://picasaweb.google.com/piroskaho/Udvarunkon#

A költészet napja

Szerző: HP | ápr 10, 2014

Éva küldte az alábbi anyagot:

Április 11 a költészet napja

1964 óta, már 50 éve!

József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük A KÖLTÉSZET NAPJÁ-t.
Pilinszky János így vallott József Attiláról :
„Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.
Mozarti tehetség volt: a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legáttetszőbb. Ady titáni erőfeszítése után ezért vették őt észre oly kevesen. A legkülönbeket az emberek mindig rossz irányból várják. Neki nem voltak fejedelmi pózai, mint Adynak; nem ismerte a romantikus díszeket; legmerészebb kísérleteit is a tökélyig megoldotta. Sorsa a legkülönbekével rokon: Hölderlinével, Kaffkáéval, Jézuséval.
Huszonöt évvel halála után még ma is ő a legmodernebb költőnk.“
József Attila már 77 éve halott és még mindig nagyon modern, egy időtlenné vált költőóriás.

Közben születtek új költők is, új versek is.
1972-ben Farkas Árpád indulásakor Féja Géza ezt írta a Tiszatájban: „Örvendezzünk, mert költő érkezett.“
Irodalomtörténészek József Attila, Nagy László hatását fedezik fel verseiben.
Farkas Árpád nem tiltakozik ez ellen,vállalja ezeket az elődöket.

„Azt hiszem, hogy a mi nemzedékünk tagjai s az előttünk járók közül nagyon ritka az a kivétel, aki elkerülhette volna József Attila szellemi hatását. Óriási volt, amikor felfedeztük a kötelező iskolai tananyagból kilépő költőt, az életmüvet. Hogy nem proletárköltő volt, hanem a költő maga.“(Farkas Á.)

Élő klasszikusként köszöntötték Farkas Árpád József Attila-díjas költőt születésnapján, április 3-án a Székelyföld folyóirat szerkesztői és szerzői Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja szervezésében.
Bár Farkas Árpád nem szereti ezt a „titulust”, ő tényleg egy élő klasszikus, erdélyi költőink közül neki van a legkarakteresebb hangja, utánozhatatlan, mondta Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője.

Czine Mihály(aki április 5 lett volna 85 éves) írta „Farkas Árpád vállalása című monográfiájában. „A pusztulással, az iszonyúval szemben — mint nagy költőinknél annyiszor — fölmagasodik az ember.
Farkas Árpád nemcsak az omlást, nemcsak a szivárgást érzékelteti. De azt is, hogy az ember a lehetetlen ellenében is felszegi a fejét: újratermeli a reményt, az elszivárgóit álmokat. Felénekel még a sírból is. Mégis és újra. Farkas Árpád még a megégetett hitek füstjével is a reményt táplálja. A csodák csodáját, a feltámadást újra, meg újra megjeleníti .“

„Orra bukva az avaron,
és menni tovább mégis,
ébreszteni a nagyra nőtt,
de alvó jegenyét is,
nem hagyni, hogy a fenyvesek
zöld tűkkel beférceljék
mindazt, mi mítosztalan már,
de lelkiismeret még”

–olvassuk Avaron című versében, de prózai írásaiban is óvja „ tíz körömmel a megmaradás esélyeit“:
„Csak az értelem gyémántpengéi szikráznak bátorítóan, csak a jóság türemlik föl a bűn repedezett kérgei alól, csak a szépség melege fűti arcainkat, lepedős suhogással simítván ki e lassan konszolidálódó kor gyűrődéseit.
Ugye, van még esélye, elegendő ereje az elme szerelmének szőni be sorsunk, ugye erős kötés még az erkölcs, s nem maszatolták be szívünket hetéra hitek cukrozott csókjai? Ugye nem őszi ludak porbankeringő tollörvénye a magasbaemelkedés vágya, s szép, szabad, csillagokat csiklandó íve is van a reménynek?“( Farkas Árpád: A megmaradás esélyei – részlet)
Ugye? – kérdezzük, reméljük mi is Farkas Árpáddal együtt, akit 70 éves születésnapján tisztelettel és szeretettel köszöntünk.

Orvosi tarkaság

Szerző: HP | ápr 9, 2014

Óvakodj az orvosi könyvektől, – belehalhatsz egy nyomdahibába!!!

Menj csak az orvoshoz, betegséged majdcsak akad!!! (Vietnami közmondás)

Már olyan fejlett az orvostudomány, hogy manapság ritkán hal meg valaki orvosi segítség nélkül. (M.Kupecký)

Amíg él a páciens, az őt ellátó orvosnak mindig igaza van. Csak a boncolás és az érzéketlen kórboncnok szorítja őket a sarokba. (R.
Gordon)

Ha már nem változik a betegséged, legfőbb ideje orvost váltanod…! (P.G. Cesbron)

Ha kevesebbet beszélnénk a betegségekről, az emberek egészségesebbek lennének. (J. Anouilh)

Az orvostudomány már olyan szédítő lépéseket tett, hogy gyakorlatilag nem találni egészséges embert. (A. Huxley)

A türelmetlen orvos olyan, akár a vakbél: nemcsak hogy állandóan izgatott állapotban van, de a maga helyén még fölösleges is. (R. Koch)

Néha úgy tűnik, hogy a természet az emberekre csak rövid lefolyású betegségeket küld, de az orvosok elsajátították ezek meghosszabbításának művészetét (M. Proust)

Egészségesek csupán azok, akik még nem tudják, hogy már betegek. (D. Radovič)

Ha az orvos megnevezi a betegségedet, akkor már tudja mi a bajod. (A. Bloch)

Minden orvos képes kigyógyítani; legalábbis a medicinába vetett illúzióidból.. (J. Sekera)

Doktorok és ügyvédek – egyforma banda, azzal a különbséggel, hogy az ügyvéd megnyúz, de az orvos még ráadásul el is patkoltat. (Csehov)

Ha megtörtént az operáció, senki sem bizonyíthatja, hogy teljesen fölösleges volt. (G. Bernard Shaw)

Egészséges az olyan ember, akinek mindig valahol máshol fáj. (M. Twain)

Szklerózis a legszebb kór: nem fáj és naponta valami újat tudsz meg. (Aurelius Augustinus)

Az orvosok nagyon szerencsések: sikereikre süt a nap, tévedéseiket betakarja a föld. (Latin közmondás)

Flow

Szerző: HP | ápr 8, 2014

Csíkszentmihályi Mihály 1975-ben írta le tudományos pontossággal az ún. „flow-élményt”.

E tudományterület egyik legkiválóbb kutatójának számít azóta is, bár többen utaltak már arra, hogy nem ő az első, aki erről a jelenségről beszámol. Ebben az összefüggésben említésre méltó Kurt Hahn és Maria Montessori, aki hasonló értelmezésben beszélt az alkotói szenvedélyről.

Csíkszentmihályi Mihály szerint az, hogy hogyan alakul valakinek a sorsa, sok tényezőtől függ: a génektől, a kultúrától és saját élményeitől. Döntő azonban, hogy mit kezdünk a lehetőségeinkkel, s hogy hogyan használjuk ki őket.

A legfontosabb az életben azt megtalálni, ami örömet okoz, és amiben kiteljesedhetünk: legyen ez akár a sport, akár művészet vagy a tudomány, illetve bármi más.

A lényeg, hogy ezáltal jól érezzük magunkat, és előbbre vigyük a társadalmat, az emberiséget.

Találjuk meg, mi is számunkra a boldogság, ezáltal jövünk rá, mi az élet értelme – vallja a tapasztalt professzor.

A flow-elképzelés mögött pszichológiai kutatások állnak.

A flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. A koncentrálás és a kontroll érzése ekkor nagyon magas, és úgy érzi, mintha egy energiabomba lenne, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának. Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészet gyakorlása, gyerekekkel játszás vagy akár éppen a futószalag melletti munka. Ez azt jelenti, hogy a flow nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység minőségétől.

A legfontosabb feladat, hogy legyen előttünk egy konkrét cél. A kihívás sem lehet túl magas, de túl alacsony se, mindig optimális szintre helyezzük. A megfelelő mérték révén lehet a legjobban teljesíteni, és ehhez viszonyíthatjuk a képességünket.

Ez azért fontos, mert az eredmény befolyásolja a hogylétünket: ha jól teljesítünk, jól érezzük magunkat, és boldogok vagyunk; ha pedig nem tudunk teljesíteni, rossz hangulatunk lesz, a kudarcsorozat pedig depressziót okoz. A tevékenység közben nem tapasztalunk boldogságérzetet, ahhoz túl erősen koncentrálunk, de utólag létrejön az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése – melyről Csíkszentmihályi kísérleti alanyai is beszámolnak.

Akiknek gyakran van flow-élménye, azoknak az életminősége is jobb.

Későbbi munkája során a tudós a flow fogalmát kiegészítette. Az evolúció kulcsa című könyvében arra ad válasz, hogy a flow élménye miként kapcsolódik a kellemes érzéshez, és hogy miért következhet be más és más jellegű tevékenységeknél. Feltevése szerint egy cselekvésben való teljes feloldódás képessége a fejlődés következtében alakulhatott ki. Eleinte úgy vélte, hogy a flow és a boldogság közti összefüggés véletlen egybeesés volt, de rájött, hogy a flow túlélést biztosított azoknak, akik gyakran átélték. A tevékenységbe való bevonódás ekkora örömet okoz, ezért igyekszik mindenki újra és újra átélni. De nem mindig ugyanazon a szinten, hanem kissé magasabb fokú kihívásra volt szükség, különben unalmassá vált volna egy idő után a cselekvés.

A tudós szerint még ma is továbbviheti a társadalmat a „flow-érzés”, ha az emberek megtanulják energiájukat értelmes cselekvésre áldozni.