(… Zsike „fogta a labdát” a fehér orchideával kapcsolatban.
Aki nem érti miről van szó, böngéssze át az előző anyag hozzászólásait!)
Mikor elolvastam a javaslatodat, visszajátszottam a Tibor által küldött utolsó “Tom’s Orchids”-cimű filmet, hogy megnézzem alaposabban azt ami korábban csak egy futó pillanatra mutatkozott meg, de olyan különleges érzést váltott ki belőlem.
A nem egészen hófehér, hanem enyhén zöldes orchideát a film 2:51 és 2:59 pillanatai között lehet megcsodálni. Imádom a fehér és a zöldes árnyalatú virágokat, számomra a lelki tisztaságnak a jelképei.
Úgy érzem, hogy ez a blog is ilyen, ilyen lelkek gyűltek köréd, mindenik egy-egy fehér, a maga módján csavarodott vékony szálacska, külön-külön emelkedve a nagyvilág felé, de gyökereik közösek, s a szirom, amelyből, mint annak részei kiemelkednek, szilárdan, de mégis gyengéden tartja össze őket, megengedve és segitve mindeniknek a szárnyalását.
Mindannyiunk nevében köszönöm neked Piroska, és blogtársaimnak is, ezt a magasan ivelő olyan felemelő érzésekkel teli “orchideát”!
A tegnap mondta nekem valaki azt a, talán Tolsztojtól származó gondolatot, hogy a világ pusztulását csak a SZÉP-en keresztül akadályozhatjuk meg. És mi lehet több mint a lelki szépség?
Hozzászólások