Az egyiptomiak udvarias természetűek. Nem szeretnek vitázni,és kerülik az összetűzéseket, vagy ha mégis előfordulnak, azt hamar elsímítják. Általában vidámak, tréfásak, jókedélyűek. És nyugodtak. Számukra az idő nem számít, ami az európait sokszor bosszantja. Türelem és nyugalom jellemzi őket. Valaki megkérdezte hogy mondják egyiptomi nyelven: majd holnap. Mire a válasz az volt: ilyen őrült kapkodásra nincs is megfelelő szavunk…Az alkoholfogyasztás alacsonyfokú, ezért ittas embert nem lehet látni Egyiptom utcáin.
A férfiak és nők közti gyöngédség nyilvános helyeken tabu. Az egyiptomi férfiak még a kezüket se fogják meg asszonyaiknak, nemhogy megcsókolnák őket mások szemeláttára. (Jaj, Isten ments! Azaz jaj, Allah ments!).
Ők viszont, vagyis a férfiak, főleg az ünnepek idején egymást csókkal üdvözlik s kézen fogva, vagy karonfogva járnak.
Bár kevesen engedhetik meg maguknak a teljes létszámot, mint a mohamedánoknál általában szokás, a férfinak négy (!) felesége is lehet, ha rendelkezik hozzá anyagi fedezettel. S mindenik feleség egyforma tiszteletben részesül. A nőket tisztelik, de a fiúgyermeket előnyben részesítik a leánygyermekkel szemben.
Nagyra értékelik azokat az idegeneket, akik betartják viselkedési szabályaikat, vallási előírásaikat. Egyiptomban soha nem szabad kritizálni az iszlám vallást, az elnököt, meg a szokásokat.
A cipőt le kell húzni mielőtt belép az ember a lakásukba. Meg a templomukba. S ott a nők kendőt kell fejükre borítsanak. Vendégszeretetük közismert. Nem szabad valami tárgyat megdícsérni a lakásban, mert a szokásnak megfelelően a házigazda azt rögtön felajánlja a vendégnek.
A látogatót étellel, itallal traktálják, de a tányéron nem illik ételt otthagyni.
Hasonlóképpen nem illik Egyiptomban a férfiaknak egymásra tett lábakkal ülni. Vagyis nem szabad látszodjon a cipője/szandálja talpa! Hogy miért? El nem tudom képzelni, dehát a viselkedési szabályokra nem mindig adható logikus magyarázat.