Most félbeszakítom (ideiglenesen) az Egyiptom témát, mert egy olyan mailt kaptam ma, amelytől libabörös lettem. Úgy érzem nemcsak számomra van mondanivalója. Ime a szöveg!
Kedves Piroskám!
A hangos könyveiddel kapcsolatban szeretném tudatni veled, hogy szerintem a legjobb helyre sikerült eljuttatni. Előzménye a dolognak, hogy vasárnap Hajdúszoboszlóról jöttünk vissza a férjemmel, pár napot ott pihentünk. A vasút állomáson egy hölgy megkért, vigyázzunk a kamasz lányára a vonaton. Nem igazán értettem a dolgot, visszautasítottam a kérését. Majd megláttam a lány kezében a fehér botot, elnézést kértem, megkérdeztem, melyik kocsiba szól a lány helyjegye, felszállás után elkisérem oda, -igértem meg az anyukának. Mire a kislány kedves, szelíd hangon azt mondta, szeretne velünk utazni, biztosan lesz hely abban a kocsiban, ahova a mi helyjegyünk szól. Miután elindult a vonat, nem akartam a kislánytól kérdezősködni, hogy milyen az élete vakon, meg egyáltalán. Felajánlottam neki, ha zenét szeretne hallgatni, kölcsön adom a kis mp4 lejátszómat. Örült a lehetőségnek, Budapestig jól elvolt zenehallgatás közben. Kedvesen mosolygott, ha olyan zene volt, ami gondolom tetszett neki… amúgy olasz zenék, Al Bano, Romina Power, Andrea Boccelli… na meg Frank Sinatra, Nat King Cole. Egyszóval, nem éppen egy mai 16 éves kislány kedvencei. Barbarának hívják amúgy. A Nyugatiban tudtuk, hogy várni fogja valaki, egy tanár a vakok intézetéből. Akkor a kislány visszaadta a lejátszót, feltett két kérdést, amiből gondoltam, szeretne ő is hasonlót… az enyémet nem adhattam neki, ugyanis a családról fotók vannak rajta, meg két kis videó film. Ahogy leszálltunk a vonatról mellettünk termett egy nő, méltatlankodott, hogy nem a megfelelő kocsiból szállt le a kislány, majd karon fogta és elsietett vele. El sem tudtam köszönni Barbarától rendesen. Nagyon megfogott a kislány kedvessége, szelídsége, sajnáltam, hogy kérésüket elsőre visszautasítottam. Tegnap áttanulmányoztam a vakok intézetének a honlapját, írtam e-mailt az aligazgatónak, üdvözletemet küldtem Barbarának, meg ha bármiben segíteni tudnék, szívesen vállalnám. Válaszolt rá, átadta üzentemet Barbarának. Gondoltam egy nagyot, biztosan örülnének a te hangos könyveidnek. Ma reggel vásároltam Barbarának egy pontosan olyan mp4 lejátszót, amilyen az enyém, felkerekedtem, és elvittem az intézetbe. Nem könnyű oda bejutni, elmagyaráztam, hogy ki vagyok, milyen ügyben. Találkozhattam Barbarával, boldogan fogadta az ajándékomat, majd egy tanárnőnek átadtam a hangos könyveidet. Azzal a megbízással, hogy véleményüket a borító hátlapján levő e-mail címre (a tiédre) írják majd meg. Boldogan fogadták a könyveket, azonnal bevitték a könyvtárba.
Most pedig megyek főzni, kívánom neked a legjobbakat!
Puszi
Ibi
Hozzászólások