Még mondja valaki, hogy nincs gondolatátvitel!!! Az este beszéltünk a hetekkel ezelőtt “eltűnt” Gugyerákról, hogy mennyire sajnáljuk visszavonulását, erre megérkezik ma a hír, méghozzá írásban! Hamar közzé is teszem! S hogy egyeztessük a dolgokat, az Ildikó képét is mellé illesztem, mert neki sikerült “meglesnie” a horkoló Gugyerákot s hamar lefestette.
Gugyerák és a tankhadoszlop
Gugyerák nemrég konferencián járt, ahol egy-egy szoba jutott a résztvevő férfiaknak és hölgyeknek. Gugyerák viccesen tömegszállásként emlegette a két szobát, de mivel hősünk nem pártelnök, nem politikus, sem egyéb fő-fő, ezért kiválóan megfelelt neki a hűvös hálószoba, a sok-sok hálótárssal egyetemben.
A magyar nótacsokor egyenkénti számbavétele után, végre Gugyerák is ágyba került. Valamikor hajnalban. Csakhogy kiderült: az egyik kedves résztvevő kiválóan tudja utánozni egy bevetésre induló tankhadosztály hangját. Egyszerűbben fogalmazva, és a tankokat mellőzve: horkolt az istenadta, teli tüdővel.
Több ágyról is kétségbeesett sóhajtozás hallatszott, mások pedig türelmetlenül forgolódtak egyik oldalukról a másikra. Hűha – gondolta Gugyerák és előkotorászta az extrém alkalmakra tartogatott füldugót. Nem segített. A tankok továbbra is hatalmas hangzavar közepette vonultak a harctérre.
Gugyerák, kínjában öt percig nevetett, igaz, a sóhajtozókra és a forgolódókra való tekintettel csak magában.
Aztán a tankok fölött győzött a fáradtság. Gugyerák ugyanis annyira álmos volt, hogy öt perc múlva csatazaj ide, tankhadoszlop oda, békés hortyogással elaludt.
Fábián Tibor
Hozzászólások