Idill

Ezerszín virágmezőben járunk,

Köröttünk zenél a nyári dél,

Fenn az égnek azúrjában

Ledéren fürdik a lusta fény.

Virágok ringanak a szél ölében,

Piros, sárga meg ibolyaszín,

S mint álmot idéző varázsmesében,

Feszülnek lelkünk húrjain.

M. Simon Katalin

“Anti” idill

Szavak, szerelmek, szenvedélyek
Nagyon magamra hagytatok
Az élet már elfordult tőlem,
S még ma sem tudom, ki vagyok

Pályi Zsuzsánna