SZERETETTEL
http://www.jacquielawson.com/viewcard.asp?code=2007134554829&source=jl999
CSILLAG SZÜLETIK
Decemberi hosszú, néma éjszakában
Alvó komor fáknak színtelen az álma.
Évek súlyától rokkant régi házak,
Hófedél alatt gondokat ringatnak.
Kutya vonít elnyúlt keserves panasszal,
Róka jár vagy farkas, tán lehull egy csillag?
A hold fénye rásüt: vércseppek a hóban…
Egy őszi bárány eltűnt, gyász ül az akolban.
Megette a farkas, rávitte az éhség,
Vadász bosszújától menti a sötétség.
Egy ember felkiált, nyugtalan az álma,
Súlyos keresztje pihenni nem hagyja.
És íme! Új csillag tűnik fel az égen,
Hogy gyarlóságainknak megváltója légyen.
Jöttét az égiek harsányan ünneplik,
Hozsannákat zengve fennen dicsőítik.
Fény árad a Földre, megborzong a tél,
Amint egy holdsugáron a csillag földet ér.
Felzendül merészen az égi üzenet:
„ Békesség, szeretet az embereknek !”
Besüt minden házba az új csillag fénye,
Lelkekben ébred a szeretet, a béke.
M. Simon Katalin, 2008.
Boldog Karácsonyi Ünnepeket, mindnyájatoknak.
Viktor
KARÁCSONYI FOHÁSZ
Ne írd le Uram bűneim a porba.
Fájó seb mind. Nincs, aki segítsen,
csak sajog bennem, lelkem marcangolja.
Rajtad kívül nem tudja senki sem.
Bocsáss meg érte, vétkeztem ellened.
Megbántam el nem mondott imákban.
Nem vagyok gonosztevő eretneked,
angyalod se, a jók közt hibátlan.
Az élet észrevétlen is beszennyez,
-az ember olykor viharba kerül –
kábultan rontást hoz és nem kegyelmez
A sors, meghurcol érdemtelenül.
Arra kérlek Uram, nemcsak magamért,
tiszta szívet adj, új reménységet.
Töröld le arcomról a bűnt és a vért,
hogy többé már senkitől sem féljek.
( Seres László )
http://www.youtube.com/watch?v=gky1uTVL6io
Éva: Sajnos , számomra most immár így árvaságra jutva ez a legaktuálisabb…
Dutka Àkos
KARÁCSONY
A régi házban, hol apánk ilyenkor
aranyba mázolt almát és diót
mesélve karcsu, vidám angyalokról
kik zsákban hordanak ma minden földi jót.
Emlékszel anyánk boldog asztalára,
hol illatozva gőzölt a frissen sült kalács,
a gyertyafényből, fenyő illatából
szövődött a derűs, ünnepi varázs?
Istenem, ha még egyszer lehetne
asztalodhoz ülni, édes jó anyám,
s a Te szivednek melegével égne
gyertyánk, – a karácsonyi fenyőfa gallyán,
ha még egyszer öledbe borulva
Betlehemre lesnék hittel, áradóan
a régi házban, a Te asztalodnál…
Még egyszer… még egyszer otthon
Váradon.
A régi háznak karácsonyfa lángja,
negyven év ködén át híva felragyog:
szivemben Jézus, künn angyal harangoz
és én újra tiszta, jó gyermek vagyok.
A téli ködben ismert régi úton,
állok a sugaras Betlehem előtt
s a régi háznak szentelt délibábját
ringatja előttem a karácsonyi köd.
http://www.youtube.com/watch?v=ESGOna3OYXg&feature=player_embedded
Hozzászólások