A gyerekek másfél órát kettesben maradtak otthon. Megbeszéltük, hogy fél 8-kor elkezdik a fogmosást, pizsamaosztást, készülődnek lefeküdni. 8 után otthon leszek.
Indulás előtt megnyugtató választ adtam a Mi lesz, ha ugat a kutya? Szörnyek tényleg nem léteznek? típusú kérdésekre.
8 óra 5 perckor beviharzok a házba. Sehol senki, csend. Nyargalászok át a nappalin, a konyhán, még a lépcsőfeljárat alá is bekukkantok. Közben azon morfondírozom, hogy vajon szomszédolnak, vagy itt lapulnak valahol és át akarnak verni.
Végül benézek a szobájukba: Borcsa alszik, mint a bunda, Péter félálomban megkérdezi, hogy reggel van-e.
Ismét bebizonyosodott, hogy nélkülem jobban mennek a dolgok.
Hozzászólások