Sándor küldte:

Nyáry Krisztián
Jókaiék malaca, avagy miért jó emlékiratokat olvasni

Feszty Árpádné, Jókaiék nevelt lánya emlékiratai: “A házunk átalakult egy csudatanyává, ahol a zongorán álltak az ecetesüvegek, a sárga selyem díványon érett a paradicsom, s a sok drága antique szekrény fiókjában csirkecsont, citromhaj, régi dugók, összekeverve Brüszler csipkével s selyem szövetekkel.”

Jókai unokahúga, Váli Mari leírásból pedig az derül ki, hogy a házaspár svábhegyi villájának perzsaszőnyegekkel borított szobáiban szabadon közlekedhettek a tyúkok és a libák. Jókaiék ráadásul egy malacot neveltek fel a hálószobájukban. Róza asszony selyempaplanból fészket készített neki, és tejeskávéba mártott zsemlével etette ezüstkanálból. Ha az állat éjszaka nyugtalankodott, a felesége álmát kímélő Jókai maga kelt fel hozzá, hogy az előre bekészített gyorsforralón megmelegített kávéval etesse meg a családtagként tartott malacot.

Az író másik unokahúga, Jókai Jolán szerinte a hálószobai malactartást nem a feleség kezdeményezte, hanem Jókai volt az, aki “éjszakára bevitte a malackát az ágyába.”

Forrás: Jókaiék (Facebook)