Borcsáék az oviban lovakat készítettek: egy botra papír lófejet ragasztottak. Borcsa el is meséli:
– Anya, ma lovakat készítettünk, hogy holnap ne menjünk gyalog a felvonulásra. 🙂

Szerda reggel Borcsa felvette a legünnepibb korondi ruháját. Le is ért a földig. Legalább nem látszott a szarvasos cicanadrág  alatta. Bár a szarvas ősmagyar, kilóghatott volna. Befontuk a haját. Elviharzott oviba. Én Pétert kúráltam otthon. Szívtuk a taknyot, nyomtuk az aeroszolt, sütöttük a mákost a délutáni ünnepségre.

Borcsa szörnyű köhögéssel érkezett haza. Egy-kettőre eldöntöttem, hogy kihagyjuk a templomot az utána kezdődő templomkerti futkározással együtt. Péter kibukott. Ő márpedig templomba akar menni. Borcsával letárgyalom, marad egyedül otthon. Indulás előtt 5 perccel kiderül, hogy Borcsa egyedül fél otthon, inkább az apjával megy fogorvoshoz. Mire felöltözik, Péter is fogorvoshoz akar menni templom helyett. A gyógyszerem elgurul. Az uramat leszámítva, mindenki marad otthon. Palotaforradalom, römi, hajnyírás.