Werbánszky Rudolf
Egy pohár pezsgő Veled…
szépen ragyogott a fény
a pohár permén
s a fellibbenő buborékok táncán…
s oly szép voltál,
ahogy áttetszett átderengett
mosolyod az aranyló italon
lobbant a fény –
táncot járt szemed bogarában
s nedvesen csillogó ajkaid
lágy elnyílásában
édes vágy kísértett
s mint kisértet-fény lobbant felém…
kezed megremegett
s poharadban rezdült a pezsgő –
vihart kavart s festett
orcádra könnyű pírt
s csalt szívedbe
tam-tam-dob hangokat…
egymáshoz hajolásunk szép csendje
azóta is bennem rezeg…
Hozzászólások