Ha valaki pihenni megy Madridba, tudjon róla, hogy rossz repülőre ült. Mert az a város lüktet. Éjjel-nappal lüktet. Világhírű képtárait is hagyja ki programjából, mert azokban oly sok a néznivaló, oly sokat kell járnia, oly nagy a tömeg, hogy utána holtfáradtan esik ágyba szállodai szobájában.
De megéri a fáradtságot ? Feltétlenül ! A fáradság elmúlik, az élmény marad.
A Művészetek Hármas Temploma közül a Pradoba mentünk be elsőként. A 7500 műtárgynak csak egyharmada van kiállítva, s még azt sem láttuk mind. Nem bírta a lábunk. Pedig micsoda világklasszisok várakoztak, hogy legalább néhány másodpercet töltsünk előttük: Goya, Velasquez, El Greco, Murillo, vagy Rubens, David, Bosch, Dürer, Brueghel, Cranach, Botticelli, Caravaggio, Tizian, Tintoretto…
Soroljam? Nem sorolom, mert fáj a szívem, hogy túl keveset láttam…
Hozzászólások