Friedensreich Hundertwasser
Azt hittem eltévedtem. Oly sűrű növénybokrok között és lecsüngő virágok alatt apró asztalok mellett ülő, kávézgató vendégek között vergődtem át egy szinte dzsungelszerű udvaron, inkább kertben, hogy már vissza akartam fordulni: itt valami nem stimmel. Én egy múzeumba indultam, nem pedig ide! Mégis jó helyen jártam, derült ki rövidesen, a Kunst Haus Wien nem egy megszokott múzeum. A művész maga, Friedensreich Hundertwasser tervezte a saját galériáját. Van néhány rendkivüli megvalósítása az osztrák fővárosban és környékén. Ez csak egy a sok közül. Sok Bécsbe látogatót elsősorban az ő munkái vonzanak.
Különleges művészete engem is megkapott, már első látásra. Neoavantgard művész, aki egyre újabb meglepetésekkel ejti csodálatba tisztelőit.
A házat 1982-85 között képezte ki, mozgalmasság, ritmika, színesség, élet, méhsejtszerű szerkezet jellemzi. Felhőkarcolókra emlékeztető lépcsőházainak tetejét hagymakupolák borítják. A vonalak nem egyenesek, hanem hullámzanak, minden asszimetrikus, egészen apróramenő részletekig. Rendkivül kellemes hatású látványt nyújt az egész, mely felvidítja az embert.
A föld egyenlőtlen, és itt-ott mozaikkal kirakott, rá is oda kell figyelni a képek között sétálva. Az is beletartozik az összképbe. Szinte felfut a falra, eltüntetve a sarkokat és a padló-fal alkotta egyenes vonalakat. Dimbes-dombos a padló nemcsak az udvaron, de a lépcsőfeljárókon, kiállítótermekben is.
Színes világ a Hundertwasseré, mely nem hagy senkit közömbösen.
A falakra Hundertwasser mondások vannak fekete festékkel írva. Ilyenek:
– Aki a múltját nem becsüli, az a jövőjét elveszíti.
– Aki megsemmisiti a gyökereit, az nem tud felnőni.
– A festés vallásos cselekedet.
– Vissza kell adnunk végre a természetnek az igazságtalanul elrabolt területeket!
– Az egyenes vonal istentelen. /Talán ezért olyan görbék a címzésre meghúzott vonalak a Hundertwasserhaus képeslapokon… E mondása mellett furcsa fotó áll: a művész két kezében kifeszítve tart egy meggörbített mérőlécet./
A képei furcsa címeket viselnek:
– Ez az, amit nem tudok, Ez a hozzád vezető út, Egy politikus kertésznő, Esőcsepp számoló, Vérző házak, Szerelemmel várni valakit fájdalmas, ha a szerelem máshol tartózkodik. Ez utóbbi három épületet ábrázol sok-sok ablakkal, az ablakokban könnycseppek. Csak egyetlen ablakban látható egy női arc, az ő szeme nem könnyes.
Fotókiállítás is van a művészről. Egyik felvétel 1970-ben készült Velencében, Paloma Picassoval. A kép alapján feltételezi az ember, hogy több is volt közöttük, mint futó ismeretség. Az egyik fotón giz-gazos kertben a művész rucákat etet. Ez is sokat mond természetszeretetéről.
Színes porcelán bevonatú oszlopok tartják a tetőt. Mindenik más-más diszítésű. A padlóra helyezett zöld virágcsoportok szervesen beleillenek az összképbe. Kitekintve az ablakon, a művész természet iránti rajongásáról gyöződhet meg az ember. Bokrok, virágok tekintenek vissza mindenfelől. És természetesen madárcsicsergés, meg vízcsobogás. Ez utóbbit bevitte a kiállítótermekbe is, nemcsak a kertbe és az előcsarnokba.
Az első emeleten képek, a másodikon makettek láthatók: a Hundertwasser házé, a hőerőmű makettje /mindkettő sötét foltja volt a városnak, ő szemet gyönyörködtető, eleven színes világot varázsolt belőle.
Az óvoda makettje is igen érdekes. Domb alatt állnak az épületek, tetejüket pázsit borítja, amely egyben játszótér is a kicsiknek.
Ott látható a St. Barbara templomé is, amelyet már megvalósított a Stájerországi Bernbach helységben. Hozzá a magyarázat: Egy templomnak szép kell lennie, hogy szívesen menjen oda az ember s ott érezze magát biztonságban. Ott meg kall találnia a hidat a természethez és az Istenhez.
Hundertwasser bélyegek, plakáttervek több változatban/Gaugain kiállítás, Az emberi jogok nemzetközi szervezete/
A Hundertwasser-Haus világhírű, fantasztikus izgalmas épület, mely körül mindig sok látogató nyüzsög, fotózik, filmez, vagy csak csöndben szemlélődik.
Színes oszlopokon áll a kiugró terasz az első emelet magasságában. Nincs két egyforma oszlop, mint ahogy nincs két egyforma ablak sem a nagy bérházon. Piros, kék, zöld, ezüst, fekete oszlopok tartják a lekerekített sarkú épület egyik részét. A föld egyenlőtlen a ház előtt. Nem lehet csupán felfelé bámulni, a láb alá is kell nézni.
Ezt a házat is, akárcsak az említett galéria épületét hullámos emeletek alkotják. Vidám, világos színek teszik tetszetőssé.
Sok követőjének egyike hozta létre a bajor kisvárosban, Abensbergben a következő turista célpontot, a nevezetes sörtornyot:
Hozzászólások