És most meséljem el, miért választottam éppen elefántot a “stílszerű” vendégfogadáshoz.

Először is, nem akármilyen elefántról van szó, hanem a fehér elefántról, vagy ázsiai elefántról, amelyet még indiai elefántnak is neveznek. Tudományos neve: Elephas maximus.

Bőre tulajdonképpen nem fehér, hanem szürke, sőt fekete, fülei fodrosak, rózsaszínű, barna pettyekkel, foltokkal diszítettek. Nyaka és ormánya is hasonlóképpen.

Földünk második legnagyobb szárazföldi állata. Csak rokona, a barna színű, vadon élő afrikai elefánt előzi meg.

Magassága 2,5-3 méter, súlya pedig 3-5 tonna közt ingadozik.

60-70 évet élnek. Általában 17- 20 éves korukban ismerik meg a szerelmet s viselik “következményeit”.

Elmondom, bemutatom a továbbiakban, hogy én mi mindent tapasztaltam Thaiföldön ezzel a kedves állattal kapcsolatban.
( A  mellékelt fotón látható, hogy az elefánt hátán ülő férfi hogyan tartja fogva az állat fülét. Talán azért teszi, hogy az állat puszta kedvességből, szeretetből simogatásomat viszonozva, nehogy meglegyintsen vele, s felborítson…)