Számodra mit mond ez a kép ?

Hogy egymást ne befolyásoljuk a képszemlélésben, válaszunkat csak délután 5-kor (Romániában 6-kor) tegyük be !

Kiváncsi vagyok/vagyunk a kisérlet eredményére !

Adjunk címet is a festménynek!

Másról beszélhetünk akár itt, akár az előző szobában, de a fenti képről nem!
 Zsike, szíves engedelmeddel most utólag kiemelem alábbi hosszászólásodat, azon olvasóinkra való tekintettel, akik nem merülnek bele a megjegyzések átböngészésébe:

 Engem a kép nagyon felkavart, mélyen érintett. Piroska, azt hiszem belülről hallotta festés közben, ha nem is tudatosan, a szomszédfalubeli asszony kesergőjét, bánatát, keserűségét. Az élénk szinek ellenére a festmény a gyász kifejezője. Egyedül maradt három kis gyermekkel, a nagyobbik, négy-öt éves lehet, a még meleget sugárzó kemence tetején nyugodtan alszik, még nem tudja felfogni, hogy mi is történt, a néhány hónapos ikreket a népviseletes katrincás asszony magához szoritja:mi lesz veletek? – miközben feje fölött fekete vészmadár fenyegetően tárja szét szárnyait. Az elhunyt férj foszladozó, egyre jobban távolódó fehér ködalakja még szeretne visszamaradni, szeretteibe belekapaszkodni:mi lesz veletek nélkülem?-de mennie kell, elhúnyt elődei őt közrezárva, minden ellentmondást kizártan emelik magukkal a megboldogult lelkek végtelen sokaságába, amelyeket, úgy érzem a fehér, formátlan pöttyök fejeznek ki. s mindebből az asszony semmit sem láthat mert szimbolikusan háttal áll nekik. Az asszony fájdalmát fejezi ki a fenti dombon levő lángralobbant búzamező (a férjével együtt vetették be a tavasszal), mely alatt halad el a halotti menet..S egy csoda a lángtenger közepén: egy, a pusztitó tűztől érintetlen kisded, mintegy sugallva a visszamaradottaknak, hogy ne essenek kétségbe, mert megsegiti őket a JóIsten.
Zsike