D. Nagy Éva:
A Holnaposok és a Nürnberg-i Nosztalgia Klub
Előbb tisztázzuk a fogalmakat: kik a Holnaposok és mi a Nosztalgia Klub? Mi köze egyiknek a másikhoz?
Hét költő – Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka – 1908-ban Holnap néven, irodalmi társaságot alapított, az ekkor pezsgő szellemi életének köszönhetően Pece-parti Párizsként emlegetett, Nagyváradon. Ők a Holnaposok.
“Céljuk az volt, hogy a Budapestre koncentrálódó, konzervatív kultúrális életet ellenpontozva modern, haladó szemléletű kultúrális központot hozzanak létre vidéken.”
Szerettek volna független, rendszeresen megjelenő irodalmi lapot indítani, de erre végül nem került sor, csak két antológiakötetet tudtak kiadni. A versgyűjtemények így is felértek egy hadüzenettel, s a konzervatív irodalmi fórumok kíméletlen támadását váltotta ki.
A Holnap irodalmi antológia 1908-ban és 1909-ben megjelent 1. és 2. kötetét a modern magyar irodalom kiindulópontjaként emlegetik az irodalomtörténészek.
A Nosztalgia Klub ez év áprilisától működik, a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület égisze alatt, az én vezetésemmel. Elsősorban az irodalomra, művészetre nyitott idősebb generáció számára létesült, de minden érdeklődőt szívesen fogad. Összejöveteleinket minden hónapban egyszer, délelött 10-13 óra között tartjuk Nürnbergben, a Langwasser-i Gemeinschaftshausban. A klub programjában közös múzeum-, kiállítás-, koncertlátogatások és kisebb kirándulások is szerepelnek.
A november 18. összejövetelünkön a Holnaposokra emlékeztünk. Azért éppen most, mert két holnapos is, Ady Endre és Babits Mihály, novemberi születésű.
2013 februárjában fogant meg bennem egy, főleg az idősebb korosztályt felkaroló, klub alakításának az ötlete. A Magyar Kultúregyesület vezetőségének is tetszett a tervem és biztosított a támogatásáról. Meghirdettük, toboroztunk és áprilistól havonta egyszer, szerda délelőtt találkozunk. Általában az adott hónap jeles eseményeivel, szülötteivel foglalkozunk, beszélgetünk, nosztalgiázunk. Egy-egy erdélyi helység, tájegység is bemutatásra kerül.
Ezt a toborzó levelet írtam annakidején 2013 februárjában:
“Magot nevelni a hervadásban: csak a növénynek egyszerű. Az öregség nem nyugalom, hanem megfeszített akarat. Két mankónk: az önirónia és a bátorság. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk” – vallja Jókai Anna az öregedésről .
A nyugdíjas klub gondolata t.k. értékmegőrzésként fogalmazodott meg bennem. Szilárd meggyőződésem ugyanis, hogy a nyugdíjasaink hatalmas értékek őrzői és hordozói és ezeket az értékeket nem szabad elveszni hagyni.
A másik ok, hogy több nyugdíjast, sajnos az elmagányosodás veszélye fenyeget, főleg azokat akik nemrég vesztették el életük társát. Bízom benne, hogy ezek az emberek valamelyest enyhet találhatnak fájdalmukra, kicsit felejteni tudnak és új célokra lelnek a klub összejövetelein.
Szeretnék mindenkinek segítséget nyújtani abban, hogy élni tudjon a hogyan szabadságával. Havonta egyszer, a harmadik szerdán, 10-13 között (hogy télen se kelljen sötétben hazamenni) jönnénk össze, beszélgetni, zenét hallgatni, verset olvasni, filmet nézni, teázni, kávézni és mindazt tenni amire kedv és igény van/lesz . Lehet szó egészségügyi tanácsadásról, a régi gyógyszerek felülvizsgálatáról is, lehet közös színház-, koncert-, tárlatlátogatást , kirándulást szervezni. Mindent, ami a hétköznapokat megszínesítheti. A többit „útközben“ meglátjuk.
Én megtettem az első lépést , most csak követőkre várok.
Biztos felmerül a kérdés miért egy nem nyugdíjas akar ezzel foglalkozni. Megmondom. Azért mert emberekkel „foglalkozni“ örömet okoz nekem és tanulni akarok Önöktől, amennyire lehet átmenteni az értékeket, de szeretném feléleszteni a szunnyadó parazsat is. Biztos vagyok benne, hogy együtt, még csodákra leszünk képesek! Bizonyítsuk be, hogy „nemcsak a húszéveseké a világ“! D. Èva
(Folyt. lásd Hozzászólásokban)
Hozzászólások