(2009 okt 13-14)
Már rég elhagytuk Váradot, amint a rádióból arról értesültünk, hogy a Királyhágón blokád képződött, mert egy teherautónak elfogyott az üzemanyaga, egy másik teherautónak pedig meghalt a soförje. Talán infarktust kapott az izgalomban, mérgelődésben. Gondoltuk, amig odaérünk, megoldódik. Nem oldódott meg. Letört ágak, kidőlt fák, földig lehajló, hóval fedett bokrok, félméteres hó, nagy szél, elszakadt villanydrótok. Csikorgó hideg. És sötét. Ijesztően sötét.
Olyan jó egyórás várakozás után visszafordultunk Élesdnek, hogy próbáljuk Zilah felől Kolozsvárt megközelíteni.
Rendőr fordított vissza egy jó nagy emelkedő után, hogy az út tele van kidőlt fákkal…
Alsó Lugoson aludtunk a Hotel Presidentben.
Ott értesültünk a tévéből a kormány bukásáról. (Nekem a hóvihart is, ezt a kormánydöntést is ki kellett fognom, akár annakidején a New yorki szeptember 11-t! Jól meg tudom választani a kellő időpontot, hogy mikor utazzak valahova, hadd legyen egy kis “ekcsönben” is részem!)
A hotelben kellemes meleg várt s akkora apartment két szobával, mint az én egész riedi lakásom. Süppedős perzsaszőnyegek, puha fotelek, patyolat tisztaság, és kényelmes ágyak, összesen négy személy számára. S ráadásul elérhető áron!
Másnap délelőtt még tartott a dugó, de olyan két órás várakozás után sikerült átkelnünk a Királyhágón s kora délután győzelmesen bevonulhattunk Mátyás király szülővárosába, Kincses Kolozsvárra…
Hozzászólások