Olga írta

A következő figyelemre méltó sorokat kaptam Csíkszeredából.

Piroska, örülök, hogy drukkoltál Korodi Attilának, nekem tanítványom volt itt Csíkban, a legelső matek-fizika osztályban, amelyet tanítottam. Én is drukkoltam neki, nagyjából kimondottan miatta mentem el szavazni, egyébként már kiábrándultam az egész RMDSZ-ből és mindenfajta politikából itthon, de Attila megérdemelte.

(Mit beszélsz?! Hát ez nem igaz!!! És bekerült? Kivül álló vagyok, nem ismerem az eseményeket, de tájékoztass róla, mert érdekel mi történt vele.

Olga, egyik ámulatból a másikba esem!- írtam én.)

Igen, Korodi Attila most már parlamenti képviselőnk (azelőtt négy évig volt környezetvédelmi miniszter és azt hiszem jól járt vele az RMDSZ, talpraesett, értelmes, fiatal és eltérően egyes magyar anyanyelvű politikusainktól, nagyon jól és szépen beszél románul). Egyébként ő tizedikes korától készült tudatosan a kimondottan politikai pályafutásra és erre nagyon rá is dolgozott, tehát nem kezdő, viszont amolyan “pártfogó” is kell egy ilyenhez, ő szerencsés is volt, megkapta.

A tanév megnyitóinkon általában ő a meghívott, meg természetesen elég sok rendezvényre meghívják itt, hiszen ő jutott úgymond a politikai ranglétrán a legmagasabbra (és emellett négy évvel ezelőtt a saját tíz éves érettségi találkozóját nem tudta megnyitni, mert visszahívták Bukarestbe, este későn érkezett meg csak…)

Egyébként Attilának 2008-ban született az első gyereke, ha jól tudom, Eszter (ritkán találkozom vele, Bukarestben él, származásilag pedig tusnádfürdői).

Még annyit, hogy én nagyon szerettem, mint tanítványt Attilát és mai napig, ha betéved az iskolánkba, megkeres, ha csak egy pillanatra is. 1995-ben érettségizett és az ősszel elnevettük (a tanévnyitón), hogy milyen érdekes az élet, mert az Attila bátyja tanította viszont az én fiamat (aki most elsőéves egyetemista).

Szóval, emlékszel, a tanári pálya nagy-nagy elégtételei….

Attilával sajnos nincs képem, helyette küldök egy másikat. Júniusban készült a  nyolcadikos osztályommal a “billegésen”.

A nagyok „ballagnak”, a nyolcadikosok pedig „billegnek” – ezt a megnevezést egyik kollégám találta ki, és azóta használjuk.

            Csókolom, szia!