Egyiptomban nemcsak a múltban, de napjainkban is két világ volt, illetve van: paradicsom és pokol. Én a paradicsomban jártam. De betekintést nyertem a pokolba is. Tulajdonképpen azért mentem Egyiptomba, mert régi, az ókori paradicsom nyomaira voltam kiváncsi. És megláttam őket.Akkor a paradicsomban a fáraók laktak, a pokolban meg a hétköznapi emberek, a hangyák, akik szorgalmasan, hangyamódra dolgoztak. A fáraónak.
Ma a paradicsomban a turisták laknak. A pokolban pedig a nép. A szegény nép. A nagyon szegény nép.
Látogatásom után sokáig foglalkoztatott a nagy ellentét kérdése.
Amint kilép az ember az Egyiptomi Múzeumból a sok kincs, a leírhatalan gazdagság okozta kábulatban az utcára, azonnal megrohanják a tolakodó, rámenős árusok, a cipőpucolók, a kolduló gyerekek. S mindenki kéri a baksist.
A baksist, amely kellemetlen érzést kelt az idegenekben, meg kell érteni, figyelmeztetnek a könyvek, mert a helybeliek havi bére nagyjából annyi, mint amit a turisták egyetlen éjszaka fizetnek a szállodában…
Még valami. Az egyiptomiak mohamedánok, akiknek vallása megköveteli, hogy akinek a szükségesnél többje van, a fölösleget oda kell adja a szegényeknek. Dühösíti őket, hogy a nyugati dúsgazdag turisták ezt nem tartják be, nem osztják szét vagyonukat köztük…http://horvathpiroska.spaces.live.com
Hozzászólások