A lakosság túlnyomó többsége földművelő: fellah. A parasztgazdaságok általában kicsik, alig 2 hektárt tesznek ki. A fellahok agyagházakban laknak, csak a jómódúak engedhetnek meg maguknak téglából, vagy betonból épült házakat.Őket látva az embernek az az érzése támad, mintha megállt volna az idő évszázadokkal ezelőtt. A nap felkeltével kezdődik a napjuk. A müezzin jelzi imárahívó kiabálásával az időt, a nap ritmusát. Számukra ő az “óra”.
Primitív eszközökkel dolgozzák meg ma is a földet. A szántás igába fogott bivajjal, vagy ökörrel történik. Primitiv ekéjük hosszú fatörzsből készült, keskeny végük vasalt.
A napbarnított arcú, aszott testű, szántó fellahot a rovarok után kutató fehér nemeskócsagok, Egyiptom védett madarai kisérik. Mivel az öntözés és állandó napsütés miatt nagyon gyorsan nőnek a növények, ezért a fellah állandóan vagy szánt, vagy a termést gyűjti be. A talaj olyan termékeny, hogy évente többszöri betakarítást tesz lehetővé. Gyakran egyszerűbb az állatokat a mezőre kicsapni, mint betakarítani számukra a takarmányt. Az elvetett lóhere, amikkel az állatokat etetik, egy hónap alatt már ki is zöldül. (Pedig 1971 óta, az Asszuáni gát megépítése óta kihalt a Nílusnak az az áldott “szokása”, hogy rendszeresen kiöntse termékeny iszapját a földekre, ezért már az egyiptomi parasztok is hozzányúltak a műtrágyához.)
Szárazföldi szállításra szamarat, ökörszekeret, vízi szállításra pedig háromszögű vitorlával rendelkező karcsú, gyors csónakot, felukkát használnak.
Hozzászólások