Az emberek kívánkoznak Egyiptomba, de ugyanakkor félnek is tőle. Roppant érdekes, izgalmas világ. Ahol az ember belemerül az ötezeréves, vonzó és elrettentő mítoszokkal és talányokkal tele múltba, de tapasztalja a jelent is, mely annyira, de annyira más, mint a mi európai világunk.Felkészülve mentem, így sokat láttam egy hét alatt. Sokat, mert tudtam mit kell nézni és látni, – a kettő nem azonos fogalom! Láttam a Vörös tengert, a Nílust, Luxort, Denderát, Kairót, a piramisokat, a sivatagot, a Királyok Völgyét. Na és láttam a luxust, meg a nyomort is.
A Vörös-tenger ma a luxusszállodák birodalma, a turistáké, az üdülőké, az idegeneké, akik viszik a pénzt Egyiptomnak, s akik luxushajókon  siklanak a Níluson.
De a Nílus partja nem az ő világuk. Ott a szegények laknak. Iszap kunyhókban. A Nílus az egyiptomiaké, akik a folyó ajándékából élnek: az iszapból! Az viszont oly termékeny, hogy a parasztok négyszer takarítanak be termést. A kukoricát például ottlétünkkor (május vége-június eleje) már betakarították… 
http://horvathpiroska.spaces.live.com