M. Simon Katalin: Nyitány

Fényt szitál az ég,

s míg riadt rügyecskék

fák nedvét szívják,

bogár botorkál józanul

téltetemek közt,

 

Magát riszálva

egy bolondos madár

bizsergő ágra száll,

pereg a fény, s a földnek ő

Nyitányt komponál!

 

Seres László: Tavasz lesz

Elkent ujjlenyomat
dér ül a fák hegyén
árnyak lombján csipkéz
friss hajtást agg levél
lenn tűzkelyhek méhe
zsenge rügybe fakad
fényhúrjain játszik
felakasztva a Nap

Tavasz jön lázadó
kitépett szív pokol
verőér lüktet így
fákon és bokrokon
– egy élet egy végzet –
éled él elalél
jönnek egymás után
nyár ősz és újra tél