Ildikó amint néztem az ajándékba kapott két DVD-t, amit ezúttal is hálásan köszönök, egy sor kérdés, megjegyzés, üzenet fogalmazódott meg bennem. Hadd soroljak fel néhányat.
(Először is, engem nagyon emlékeztet a régi besztercei kulturális életre az, amit ti Mezőtúron csináltok. Pezseg az élet abban a városban! Ez mindkét alkalommal feltünt nekem. S elégedetten könyveltem el, hogy a 21. században is igénylik és hálásan fogadják azt az emberek.)
A Dalvarázs egy mitológia fogalom, nem írnád le a jelentését? Mert érdekes dolgokat mondott róla a bemondónő, aki különben nagyon szépen konferált!
A szívemmel látlak téged című dalt mikor énekelted, az volt az érzésem, te nem is a földön állsz, hanem a dallamok szárnyán repülsz, egyre magasabbra. Mi a története a dalnak?
Billéginé Molnár Andrea, a hegedűs/énekesnő nem a filmes Billégi Géza felesége, aki az Otthonban filmezett? De szépen énekelt az a nő! Könnyes szemekkel. Nagyon meghatott. S három gyermekük van?! Le a kalappal!!!
A bűvész annyira ügyes volt, hogy nemcsak a közönséget, hanem engem is, aki a képernyőre meredve figyeltem, elbűvölt.
Dobos István doktor nem volt ott az Otthonban is a műsoron?
A fiatal táncospár fantasztikus volt! Nagyszerűen érzékeltették a riói karnevál hangulatát mozgásukkal, ruházatukkal, zenéjükkel. Ahogy az a kislány riszálta csípőjét, Shakira is megirigyelhetné. Legjobban a rumbájuk tetszett. Nem is tudom melyikük táncolt szebben. Egy táncospárnál általában a nő vonja magára a figyelmet, de ez esetben a fiút is legalább annyit néztem, mint a kislányt. Csodálatos pár! S mennyire harmonikus, egymásra hangolódott a mozgásuk! Bámulatra méltó jelenség az a pár(ocska), s hogy hatodikos tanuló létükre már nemzetközi díjjal dicsekedhetnek,- minden elismerésem az övék!
A másik DVD-n szereplő, a Kóborka egyesület javára rendezett műsor édes volt. Az előző szép, emez meg kedves, naprakész, aktuális témájú előadás volt, a szindarabbal együtt, amely ha jól tudom, a te szerzeményed.
S Weigertné Furka Angéla szerkesztésében szép összeállítás született a Weigert László filmjéből.
Miközben Berczeli Endre gyönyörű zongorakiséretét figyeltem, úgy éreztem, hogy a tulajdonába került virágaim üzennek nekem:
Jól érzik magukat, szeretik új gazdájukat s arra kérik, hogy olyan helyre állítsa őket, ahol jól hallhatják a dallamot, mikor leül zongorája elé játszani, hogy tudjanak táncolni a muzsikájára…
(A fenti fotókollázs a mi rendezvényünkön készült)
Hozzászólások