T. Zsuzsától kaptam a következő mailt, melynek tartalmától libabőrös lettem. Szószerint.
Édes Piroska!
Én, aki a körülötted zajló események, meg élményeid külső szemlélője, s neked köszönhetően közvetlen ismerője vagyok, aki veled együtt érzek, aki drukkolok neked, érdekes összefüggéseket fedeztem fel a Vannak találkozások (8) anyagodat, meg a hozzászólásokat olvasván, melyeket megpróbálok elmondani . Mert úgy érzem érdemes rajtuk elgondolkozni.
Azt olvastam valahol, hogy mindabból, amit mi „látunk”, tulajdonképpen csak 5-10 %-a köszönhető, tulajdonítható a szemünknek, vagyis a látószervünknek, a többit agyunk szépen elraktározza.
A többit mással látjuk. A „lelki szemünkkel”! Azzal sokkal, de sokkal többet látunk, mint az igazival. Gondoltad volna?
Ezért hidd el, Lajos többet lát és érez lelki szemeivel, mint mi, látó emberek!
Édes Piroska, elégtétellel tapasztaltam, hogy a Touch-me képeiddel kis szikrából komoly tüzet sikerült csiholnod, méghozzá olyan emberek felé irányuló tüzet, akiket az úttesten, a fizikai világban vezetni kell ugyan, de szellemileg lehet, hogy éppen ők a mi vezetőink!…
Nem véletlen a közmondás: “Vak vezet világtalant”. Mert, ha mélyebben bele gondolunk, a világtalan nem vakot jelent, hanem olyan emberre vonatkozó kifejezés, akinek nincs e világon semmije… (Nem anyagiakra gondolok, hanem szellemi kincsekre, adottságokra.)
Sok sikert kívánok közösségednek, mindazoknak, akiknek köszönhetően blogodban őszinte érzelmek és gyönyörű gondolatok kelnek szárnyra, melyek megszínesítik a szürke hétköznapokat.
Piroska örülök, hogy vagy nekünk!
Továbbra is drukkolok neked, valamint nektek, blogosoknak, és bizalommal, szeretettel jó munkát, gyümölcsöző együttmüködést kívánok!
Zsuzsa, Welsből (Felső Ausztriából)
Hozzászólások