Nagyon belemerültünk a karácsonyi hangulatba, pedig még csak december 13.-a van. Még jó tíz nap áll előttünk, melyeket, javasolom, töltsünk ki más jellegű tartalommal. Egyszóval, váltsunk témát!
Közben annyi sok szép anyag került be egyik-másik szobába (jóformán az összes tele van velük!) hogy lassacskán raktár jelleget kaptak, ahol már nehéz megtalálni egy-egy keresett anyagot.
Igy került be a napokban Júlia jóvoltából egy roppant érdekes (sajnos hosszú, 42 perces anyag), amelyet, mint szénakazalból egy tűt, szeretnék most kiemelni. Remélem, megtalálom. A furulya- tilinkó- pánsíp szójátékunk alkalmából tette be a hangszerek hangszeréről, a hegedűről szóló értékes dokumentum anyagát.
Jómagam nem is tudtam, hogy az itáliai Cremona a hegedű fellegvára. Cremona, melynek nevéhez Monteverdi és Paganini neve kötődik.
Ki gondolta volna, hogy kezdetben a zenész és a hangszerkészítő azonos személy volt. S hogy ma is 100 hegedűkészítő műhely működik a városban.
Aquinoi Szent Tamás mondta:
Aki kézzel dolgozik, az kézműves.
Aki kézzel és ésszel dolgozik, az mester.
Aki kézzel, ésszel és szívvel dolgozik, az művész.
Nincs még egy olyan hangszer, amely annyira igényelné a szívet/lelket, mint a hegedű.
Hasonló gondolatokban bővelkedik az alábbi filmanyag.
Hozzászólások