Vannak találkozások: valóságosak, képzeletbeliek, virtuálisak, álombeliek, levél, telefon, barát, sőt gondolatcserével létrejöttek.
Vannak találkozások, melyek rövid ideig tartanak, s el is felejtjük utána. Mások emléke viszont megmarad. Talán egy életre!
Vannak találkozások, melyek hosszúak, de nem jelentenek számunkra semmit.
Vannak találkozások, melyek, ha nem történtek volna meg, szegényebb lenne életünk. Másikról úgy véljük, ha nem történt volna meg, boldogabbak volnánk.
Vannak találkozások, melyekre azt mondjuk: ez igen! másikra: hát ez meg mi volt?!
Vannak találkozások, melyek után mosoly telepszik arcunkra, másik után megdöbbenés, kétségbeesés, vagy félelem. Vannak találkozások, melyek kifárasztanak, lecsapolnak, mások meg “feldobnak”, feltöltenek, újjászületünk tőlük, boldognak, frissnek érezzük magunkat utána.
Vannak találkozások, melyekről megállapítjuk: na, ez minden pénzt megért! Kár volt az időt rápocsékolni, valljuk a másikról.
Vannak találkozások, melyek alatt hevesebben ver szívünk, egy másik alatt meg ásítozunk.
Vannak találkozások, amelyikre úgy gondolunk vissza: ó, bárcsak megismétlődne (!) és várjuk, óhajtjuk, hogy megtörténjen.  A másikra: jó, hogy túl vagyok rajta, most már kipipálhatom. de soha többet !
 
Vannak találkozások…  (lehet folytatni!)
Irjuk együtt!!!