Úgy érzem, ez a téma is Mezőtúrhoz tartozik. Meséltem ott nektek, amint megérkeztem, hogy útközben megkerestük Editet, egykori kedves tanítványomat, hogy átadjam neki legújabb hangoskönyvemet, a Levelek-et, mert annak ő az egyik főszereplője. A Szeretettel ölellek cimű rész éppen róla szól.
Edittől nem kis meglepetéssel és örömmel értesültem arról, hogy figyelemmel követi blogunkat.
Hátha ezek után kedvet kap ahhoz is, hogy közénk álljon. Szép volna!
Találkozásunk után kaptam tőle a következő sorokat.
Drága Piroska!
Mindenek előtt szeretném megköszönni Neked és természetesen Palinak is, hogy megtettétek értem azt a kitérőt Pátyra, útban Mezőtúr felé!
Igazán meghatódtam, azt hiszem, látszott is rajtam.
Sohse gondoltam volna, hogy egyszer még ilyen élményben lesz részem.
Köszönöm a hangoskönyvet, azt, hogy beleszerkesztetted a leveleimet, s legfőképp, hogy választhattam az általad felkínált meseszép “gyermekeid” -festményeid – közül!
Kincsedet – s most már az enyém is – ágyammal szemben helyeztem el, így elalvás előtt s ébredés után is rápillanthatok, gyönyörködhetem benne.
Valóban igazad volt. A nap minden szakában más és más hangulatot áraszt. Hol kinyílnak, hol becsukodnak a szirmok. Először nem is hittem a szememnek. Érzéki csalódásnak véltem. De nem! Érdekes módon a legfelső bimbó eddig még nem nyílt meg. Lehet, hogy így őrzi titkát? S mi lehet az? Próbálom megfejteni.
Mindenesetre azóta, hogy velem van ez a búzavirág csokor, még többször gondolok Rád!
Köszönöm, hogy örök időkre megmaradtál számomra az a fiatal tanárnő, aki 22 évesen odaállt elénk a katedrára; s az élet rejtelmeibe igyekezett minket beavatni! Te akkor is s most is a lélek mélységeit boncolgattad. Rávilágítva arra, hogy elsősorban magunkban kell keresnünk az élet-igenlést; s mindig csak adni, adni és adni érdemes. Ettől lesz nemesb a lélek! Igyekszem az általad tanultakat továbbadni: gyermekeimnek, unokáimnak, s mindazoknak, akik kedvesek számomra. Talán így meghálálhatom azt a szeretetet, amiben általad részem lehetett.
Nagyon remélem, a bemutató igazán jól sikerült!
Ha időd s kedved engedi, kérlek, számolj be róla!
Számomra emlékezetes marad rövid találkozónk a fiamék kertjében.
A következő sorokat ma küldte:
Mintha én is köztetek lettem volna! Olyan élethűen írtad le a hangulatot, mely körüllengett benneteket a mezötúri találkozón. A mosolyod pedig nagy-nagy boldogságról árulkodik. Valóban, aki ad, az kap is! Szeretetet sugárzol, s az visszatükröződik.
Ölellek: Edit
Hozzászólások