Vica

Vica, egy 30-as éveinek közepén járó vajdasági magyar fiatalasszony.

Vica fekete hajú széparcú, csinos és nagyon dekoratív és kimondottan fotogén. A férfiak igencsak tekergetik fejüket, amikor végigmegy az utcán.

A Vajdaságban látta meg a napvilágot, mert ő is egészségesnek született. Legalább is sokáig azt hitte ő is meg a családja is.

Akkor kezdett a dolog gyanússá válni, amikor Vica beleivott az esőcsatorna végéhez állított hordóban lévő esővízbe. Azt mondta erre, hogy nagyon szomjas.

Kiderült, hogy cukorbeteg és abból is a rosszabb fajta, I. fokozatú. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a hasnyálmiriggyel van a probléma.

Van egy másik, a II. kategória, amely a túlzott szénhidrát beviteltől alakul ki.

A lényeg az, hogy a bevitt napi kalóriamennyiség több, mint amennyit felhasználunk.

Vicának a felismert cukorbetegségével megkezdődött élete kálváriája, amely napjainban is tart.

Az általános iskola elvégzése után egészségügyi szakiskolába ment tovább és szakképzett nővér lett belőle. Addig is történt egy, s más az életében.

Történt egyszer, hogy édesapja alkoholos befolyásoltság állapotában érkezett haza és serdülő lányát fajtalankodásra kényszerítette.

Nem csoda, hogy ezek után nem volt maradása a szülői házban. Átjött Magyarországra és egy Tisza-parti nagyvárosban telepedett le.

Munkába állt az egyik városi kórházban és összejött egy „tökös nővérrel”, így hívják a férfi szakápolókat.

Hamar összeköltöztek és vettek egy lakást. Nemsokára megszületett közös gyermekük, egy kislány.

(Bár ne született volna meg.) Mindjárt kiderül, hogy miért. A baba megszületése után derült ki, hogy „gyárihibás”. Agyi károsodása van. A két agyi félteke közötti idegpálya-kapcsolat nem megfelelő.

A kislány már lassan 15 éves és csak eszik meg alszik és nem tud semmit a külvilágról. Vica gyakran látogatja és ha teheti hazaviszi egy pár napra. A kislány érzi a törődést és ilyenkor talán nagyon boldog.

Azért, hogy Vica élete ne legyen túlságosan egyszerű, a következők történtek.

Először megvakult, majd a veséi felmondták a szolgálatot és hosszú évekig művesekezelésre járt.

Vica egy gyógypedagógiai főiskolára jelentkezett, ahova sikeres felvételi vizsgát tett.

Most pszichológusnak tanul. Tavaly sikeres vesebeültetésen esett át és kapott még hasnyálmirigyet is.

Igaz, hogy az egyik szemgolyólyát el kellett távolítani, de Vica nem adja fel és töretlen akaraterővel próbálja legyőzni az útjába álló akadályokat.

Kentner Sándor, Budapest