Ma reggel, amint mailben az alábbi anyagot kaptam, azon gondolkoztam el, hogy mennyire ezen a (virtuális) uton, ebbe az irányba haladunk.

 

http://www.mystudios.com/artgallery/

 

Ha a fenti linkre kattintunk, t.m. 7000 (hétezer!!!) festő tm 100.000 (százezer!) munkáját telinthetjük meg a képernyőnkön.

Az este, névnapomon nagy virtuális pezsgőzés volt s hozzá fergeteges jókedv.

Vagy. Cica az este elküldte legújabb virtuális meséjét.

 

http://www.mesepalyazat.hu/content/mindenki-csorgoja

 

Valaki nemrégiben egy virtuális könyvtárat küldött. Egy egész könyvtárat! De hogy hova tettem el a linkjét, azaz „kulcsát”, fogalmam nincs. Illetve tudom! Betettem a blogba. Valahova, valamelyik szobába, valamikor. Akár egy szénakazalba. Hogy megtaláljam, ha szükségem lesz rá….

 

S folytattam a gondolatmenetet. Az én hangoskönyveim nem ebbe a kategóriába tartoznak. Azokat hallgatni kell. A mellékelt galériákat vagy zenés fotóalbumokat pedig nézni/hallgatni. S meg se tudom virtuálisan fogalmazni/szerkeszteni/valósítani. Vagy mégis? De!!! Azt hiszem megvalósítható! S talán meg is teszem, csak kerüljek vissza Ingolstadtba, mert kell hozzá a Marika segítsége.
Csak akkor mindenki, azaz bárki hozzányúlhat. Igy viszont, ahogy eddig tettem, csak azok (a „kitüntetettek”) olvashatták, akiket megajándékoztam velük. Hogy mennyit ajándékoztam el eddig? Meg is nézem, mert felírtam, hogy kinek mit ajándékoztam. Megkeresem! 377 könyv volt eddig az ajándékom. Folytatása következik.