Salvador Dalí egész életére jellemző volt, viselkedésére, művészetére egyaránt, a provokáció, a botránykeltés, a megbotránkoztatási vágy. New Yorkban például egy sajtókonferencián úgy jelent meg, hogy hosszú veknit tartott hóna alatt. A vekni visszatérő motívum képein, szobrain.
Egy előadásán azt mondta: Az egyetlen különbség köztem és egy bolond között, hogy én nem vagyok bolond.
Nyolc évet élt Amerikában, aztán hazatért Port Lligatba. 50 éven keresztül fáradhatatlanul dolgozott, t.m 150 egyéni kiállítása volt szerte a világon: Barcelona, Párizs, New York, Londol, Brüsszel, Chicago, Róma, Tokio, Frankfurt, Madrid, Prága, Philadelphia, Puortorico, Baden Baden, Genf, Boston stb. T.m 200 gyűjteményes kiállításon vett részt. Könyveket, verseket, esszéket közölt, több monográfiát írt és t.m. 2000 katalogizált cikket, 102 könyvet illusztrált, rajzokkal, litográfiákkal, rézkarcokkal. Hét film készítésében vett részt és hét filmet forgattak róla. Ruhákat és színpadképeket tervezett operákhoz, balettekhez.
Nagyon kultivált ember volt, nagyon ismerte a művészeti irányzatokat, a művészettörténetet, 1979-ben a Francia Akadémia tagjává választotta. 1974-ben, 70 éves korában teljesült egyik nagy álma, Figueresben, szülővárosában megnyithatta a színház-múzeumot. Sok ember gyűlt össze a megnyitón, ő császári allűrökkel, Gala kiséretében, harangzúgás és tűzijáték mellett lépett fel.
Gala meghalt 1982-ben, Dalí Pubolba költözött, ahol Galat eltemették s a szomorúságban egészsége egyre inkább hanyatlott, nem akart enni, egész napját ágyban töltötte és nem festett. 1984-ben amikor megnyomta ágyában a csengőt, szikra pattant belőle s tüzbeborult az ágy. Súlyos égési sebeket szenvedett.
Viktor küldte az alábbi képsort:
http://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157632047744935/
Ezeket a képeket Figueras-ba vettem fel, kivéve az utolsó 12 felvételt , azok a Cesarea-ban lévő Rali múzeum féltett kincsei, amiket sokszor nézegetünk mert a múzeum tíz percre van tőlünk (autóval),és rengeteg látnivaló van benne.
Hozzászólások